A jüan három helyet javítva az ötödik helyre került a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) háromévente végzett, a devizakereskedelmet vizsgáló felmérésében. A BIS adatai szerint a jüan átlagos napi forgalma áprilisban 526 milliárd dollár volt, 85 százalékkal több, mint 2019 azonos hónapjában.

Money behind Shanghai skyline, yuan, china
Fotó: John W Banagan / Getty Images

A kínai valuta az összes tranzakció hét százalékát tette ki, ami 2,7 százalékos növekedés.

A jüan megelőzte az ausztrál, a kanadai és a svájci valutát, míg a kínai fizetőeszközt csak a dollár, az euró, a jen és a font utasította maga mögé. A jüan három évvel ezelőtt a nyolcadik helyen állt a részesedés tekintetében – írja a Nikkei Asia.

Az elmozdulás hátterében Kína Oroszországgal folytatott növekvő tranzakciói állnak.

Oroszország ugyanis egyre közelebb kerül Kínához, miközben az Egyesült Államok és Európa megpróbálja elszigetelni az eurázsiai országot. Február óta a teljes Kínába tartó orosz nyersanyag- és energiaexport értéke meghaladta az 50 milliárd dollárt. Kína és Oroszország a tervek szerint 2025-re befejezi annak a vezetéknek az építését, ami Szibériából Sanghajig szállítja a gázt.

A világ egyik legnagyobb alumíniumgyártója, a Rusal lett az első orosz vállalat, amely jüanban bocsátott ki vállalati kötvényeket.

A távol-keleti óriás nem foglalt egyértelműen állást az orosz–ukrán háborúban, nem ítélte el Moszkvát, de nem is áll Oroszország mellett, ugyanakkor a szankciókat sem támogatja, ehelyett a tárgyalásos rendezés mellett teszi le a voksát. Noha Kína a világ második legnagyobb gazdasága, a jüan a dollárhoz és az euróhoz képest kevésbé számít globális valutának, mivel Peking szigorú tőkekontrollt vezetett be a kínai fizetőeszköz stabilitásának fenntartása érdekében.

A jüan részesedése valószínűleg a kereskedelmi bővülésével párhuzamosan tovább nő, az viszont nem világos, hogy a jelenlegi ütemben emelkedik-e, mert a politikai és pénzügyi instabilitás növekedhet

– mondta Hasimoto Maszasi, a tokiói székhelyű gazdasági kutatóintézet, a Nemzetközi Monetáris Ügyek Intézetének vezető közgazdásza. A Nemzetközi Fizetések Bankja a világ legrégebbi nemzetközi pénzügyi szervezete, a nemzetközi hitelintézetek közötti monetáris együttműködés legfőbb szervezője. A BIS háromévente teszi közzé a tőzsdén kívüli devizaforgalomra vonatkozó adatokat a világ központi bankjainak jelentései alapján.

Nőnek a kínai befektetések az orosz Távol-Keleten

Kína élénken érdeklődik a nyersanyagokban gazdag orosz Távol-Kelet iránt és folyamatosan növeli a térségben a beruházásokat. Ugyanakkor vannak kétkedő hangok is, akik szerint a nemrég befejezett közlekedési projektek ellenére a nagy kínai vállalatok általában elkerülik az oroszországi beruházásokat.