Túl erősek az olajár esetleges jelentős drágulására vonatkozó félelmek, így az elemzők szerint a Biden-kormány részéről Teheránnak nem kell újabb szankciókra számítania a légi csapás után. Ugyanakkor az Egyesült Államokban komoly politikai botrány van kialakulóban a helyzet nyomán. Vasárnap, a Fox Newsnak nyilatkozva Steve Scalise, republikánus képviselő azt mondta, hogy az adminisztráció megkönnyítette Irán olajértékesítését, és bevételeket generált, amelyeket „terrorista tevékenység finanszírozására” fordítottak.
Fotó: AFP
Harapófogóba került a Biden-kormányzat is, ugyanis egyszerre kellene meggátolnia az olajár emelkedését, elejét venni újabb támadásoknak, miközben Kína, az olaj legnagyobb vásárlója is az olcsó olajban érdekelt, az Egyesült Államok pedig nem szeretné tovább mérgesíteni a helyzetet Kínával
– írja a Reuters.
Nehéz belátni, hogy Bidenék újabb lépésekről döntenének, amikor a meglévő szankciókat sem tartatják be következetesen, azaz nem fékezik az iráni olajexportot
– mondta Scott. A büntetőintézkedések egyébként 2018 óta vannak érvényben, amikor Irán felmondta a nukleáris program korlátozásáról szóló megállapodást. Becslések szerint Irán olajexportja elérte a napi 1,6-1,8 millió hordót, ami már megközelíti a szankciók bevezetése előtti 2 millió hordós napi átlagot.
Tétova Biden
Az amerikai benzinárak lehetséges emelkedése az egyik ok, amiért a Biden-kormányzat nem tartatja be keményen a szankciókat.
A benzinár ugyanis akár átléphetné a gallononként 4 dolláros szintet is, ami nagyon kellemetlen lenne a demokrata elnök számára a kampány időszakában.
A helyzetet csak fokozza, hogy küszöbön a nyaralási-autózási szezon Amerikában, így tehát a lakosság még fokozottabban szembesülne a rekordmagas árakkal.
Másképpen látja a helyzetet a külügyminiszutérium szóvivője. Megerősítette ugyanis, hogy fokozták a nyomást Iránra, és „továbbra is érvényesek a szankciók, amiket végrehajtunk”
Kockáztatják a Kínával való viszonyt is
A szankciók szigorú végrehajtása esetén borítékolni lehetne, hogy destabilizálódik az ázsiai óriással való törékeny viszony is. Kína valószínűleg az iráni olaj nagy vásárlója – persze csak feltételezések vannak erről, ugyanis Malajziából, vagy más közel-keleti országból érkeznek a „sötét flotta” szállítmányai, a hajók az iráni kikötőkben pedig kikapcsolják transzpondereiket, hogy útvonaluk lekövethetetlen legyen.
A Vortexa becslése szerint tavaly Kína napi 1,1 millió hordó iráni olajat vásárolt.
Ez Irán kőolajexportjának nagyjából 90 százaléka, míg az összes kínai vásárlás egytizedét teszi ki.
Ha valóban fellépsz az iráni olajexport ellen, akkor Kínával kerülsz szembe
– foglalta össze lényegre törően a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának közel-keleti elemzője. Jon Alterman szerint Washington lehetőségei korlátozottak, és a Fehér Ház nem fogja elzárni az olajcsapot, a diplomáciai érdeke ugyanis előrébbvalók.
Nincs rali
Nyugalom van egyelőre az olajpiacon. Ez a higgadtság persze törékeny lehet. Ha izrael elindítja a belengetett válaszcsapást Irán ellen, az felnyomhatja az árat. Emellett ha bármilyen módon, de a közel-keleti konfliktus eszkalálódik, akkor szintén emelkedéssel reagálhat az olaj ára, mint ahogy természetesen arra is, ha kevesebb nyersanyag kerül a piacra – akár az iráni ebargó szigorú betartatása miatt is. Egyelőre azonban a globális piacra kerülő mennyiség nem csökken, hanem éppen ellenkezőleg: növekszik – legalábbis a jelek erre utalnak.
Ömlik az olaj Oroszországból
Ugyan egészen biztosat nem lehet állítani, de logikus lenne, hogy a közelmúlt ukrán dróntámadásai miatt Oroszország több kőolajat exportáljon, ugyanis az energetikai-infrastrukturát, azaz a többi között kőolajfinomítókat ért találatok miatt valószínűleg kevesebb nyersolajat tudnak az orosz üzemek feldogozni. Persze abból
azért nem lehet kiindulni, hogy minden egyes megsemmisített finomítói kapacitás egy hordóval több exportált nyersolajat jelent.
Fotó: AFP
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnának katonai célpontokra kell összpontosítania, mert a támadások hatással lehetnek a globális energiapiacokra. Nem nehéz kitalálni, hogy elsősorban az olajár elszabadulása aggasztja az amerikai politikusokat. A Nemzetközi Energia Ügynökség pénteki becslése szerint márciusban
az orosz kőolajexport napi 400 ezer hordóval nőtt havi összevetésben.
„Ez az orosz finomítók elleni támadások és a karbantartási munkák miatti kapacitáscsökkenés eredménye” – tették hozzá. Az orosz kikötők a mostaninál elméletileg csaknem napi egymillió hordóval több olajat is tudnának kezelni, ez azonban a mögöttes infrastruktúra hiánya miatt egy elvbeni adat marad.
