A réz ára fontonként (0,45 kilogramm) 4,6 dollár körül mozog, egy tonnáért rövid ideig több mint 10 ezer dollárt kellett fizetni a londoni fémtőzsdén. A sárga fém ezzel két év után egy időre megint áttörte a 10 ezer dolláros szintet, az árfolyama idén 16 százalékkal nőtt. A növekedést több tényező is magyarázza.
A fémet széles körben használják az iparban, és nélkülözhetetlen az energiaátmenet szempontjából, mivel fontos összetevője az elektromos autóknak és szélturbináknak is. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy számos elektronikai eszközben is megtalálható, például a laptopokban. Ebből kifolyólag a jövőben egyre nagyobb lesz a réz iránti kereslet.
Azonban a termelői kapacitás nem követi keresletet, ugyanis az új bányák építése évekig, akár évtizedekig tarthat. Az is hátráltató tényező, hogy nőtt a bányászattal szembeni társadalmi ellenállás, valamint megugrott a berendezések ára, és egyre többet kell fizetni a munkavállalóknak is. A rézpiac egyelőre jól ellátott, a mostani emelkedést a befektetők táplálják.
A befektetési bankok és a fedezeti alapok arra fogadnak, hogy a bányavállalatok nem finanszírozzák az új projekteket, mivel a részvényesek nem támogatják a költséges beruházásokat. Ez pedig a kereslet növekedésével kombinálva azt jelentheti, hogy a fém ára soha nem látott magasságba emelkedhet a következő években.
A cégek a riválisok felvásárlásra törekszenek: ennek egyik példája, hogy a BHP Group az Anglo American nevű versenytársát igyekszik bekebelezni. Az elemzők szerint a készletekkel nincs probléma, rengeteg sárga fém található a bolygón, azonban a bányavállalatok egyszerűen nem költenek új bányákra, így tényleg bekövetkezhet az árrobannás.
A nagybankok egyaránt emelkedő előrejelzéseket adnak a rézárra. A Citi elemzői a hónap közepén közölték, hogy nagyjából 20 évvel az első ilyen ciklus után most lép be a rézár az igazi bikapiaci trendbe. A bank szakértői szerint 2026-ra tonnánként 12 ezer dollárra drágulhat a sárga fém, átmenetileg 15 ezer dollár köré is kerülhet a jegyzés.
Szemétnek álcázott rézzel kerül szankciókat Kína és OroszországOrosz és kínai cégek a magas adók és vámok, valamint a nyugati szankciók elkerülése érdekében hulladéknak álcázva több ezer tonna rezet csempésztek át a határon, feltehetőleg a hatóságok együttműködésével. A valószínűleg tavaly év végén elindított trükk a két ország vámrendszere közti különbségekre épül: a hivatalos orosz adatok alapján több ezer tonna rezet szállítottak Kínába, míg az ottani vámjelentések ugyanekkora mennyiségű ócskavasat írnak. |
