Minden mellette szóló racionális érv ellenére sem fogják tovább csökkenteni az államadósságot az eurózóna tagállamai: az idei európai parlamenti választások ugyanis politikai öngyilkossággá tennék nemcsak a fiskális kiadások csökkentését, de az adósságcsökkentéshez alternatív útvonalon szükséges adóemeléseket is. Ez azonban hatalmas fájdalmakat okoz, és fog is okozni az államkasszák számára, hosszú távon pedig egyenesen fenntarthatatlan helyzetet teremthet az eurózóna több tagállamában is.
A Covidtól az EP-választásokig
A GDP-arányos államadósság az elmúlt éveket tekintve a Covid alatti lezárások idején ugrott meg látványosan a tagállamokban, miután a korlátozások árnyékában csökkenő produktivitást kénytelenek voltak a kormányok fiskális oldalról serkenteni.
Az időközben, főként 2022-ben megugró energiaárak, majd a kamatemelések tovább súlyosbították ezeket a kiadási terheket, és ugyan a tavalyi év már a költések konszolidálásáról szólt, többek közt a rezsitámogatások széles körű csökkentésén vagy kivezetésén keresztül, idén ismét a kiadások növelése, de legalább szinten tartása kerül a döntéshozók fókuszába – nem kis részben önös politikai érdekeik javára.
Az európai parlamenti választások kimenetele ugyanis minden tagállam számára kiemelten fontos, egy választási évben pedig természetesen minden kormány igyekszik növelni állampolgárainak jólétét,
hisz az átlagpolgár általában a zsebe telítettsége alapján húzza be az ikszet.
Az ilyesfajta juttatások és a különböző fiskális kötelezettségeik kifizetéséhez azonban az egyre inkább döcögő európai gazdaságok csak és kizárólag a meglévő adóbevételeiken keresztül (amelyeket szintén nem emelhetnek meg egy választási évben) egészen egyszerűen nem jutnak elég pénzhez, ami további kötvénykibocsátásokat tesz szükségessé –, ám ezek költségei a roppantul szigorú monetáris politikai környezet miatt hatalmasak, így az államkasszák még mélyebb gödörbe kerülnek, mint korábban voltak.
A nemzetközi valutaalap előrejelzései szerint az olasz GDP-arányos államadósság például 2029-re 144 százalékra szökhet, megközelítve ezzel a Covid alatt tapasztalt 155 százalékot is.
Az európai gazdaságok helyzete már most is sok esetben kiváló táptalajt szolgáltat a politikai szélsőségek és a populizmus számára, és félő, hogy ha a kormányok az idén csökkentenék szavazóbázisuk szociális jólétét, az csak tovább élezné ezt a dinamikát
– fejtette ki a helyzettel kapcsolatban a Bloombergnek Famke Krumbmüller, az EY tanácsadó cég geostratégiai vezetője.
Államadósságok: alapvető kormányzati kiadások kerülhetnek veszélybe a több ezermilliárd dolláros állami kamatkötelezettségek miattA globális államadósság törlesztésére tavaly közel 2000 milliárd dollárt kellett kiadjanak a kormányzatok, egyes országokban már a cserekereskedelem is visszatérhet, annyira nem jut másra pénz a nemzeti kofferekből. Az olcsó pénz korának vége nemcsak a lakosság pénztárcáit sápolja meg, de az államadósságokra is lesújtó hatást gyakorol. |
Véleményét a friss Eurobarométer-mérések is példásan alátámasztják: az európaiak
- a szegénység elleni fellépést tartják a legsürgetőbb megoldandó problémának, amit
- a gazdaság támogatása iránti igény, illetve
- az új munkahelyek létrehozása követ a sorban
– ezekhez pedig mind pénzre van szükség. Az államadósságok csökkentésének sürgőssége ezzel szemben gyakorlatilag meg sem jelenik a vélt gondok között – egy választási évben pedig milyen regnáló kormány menne szembe a lakosság ilyen egyértelmű igényeivel?
