A nem angol nyelvű országok közül Németország változatlanul a legnépszerűbb a világon a külföldi állást kereső körében, azon belül pedig Berlin a legkedveltebb célállomás, derült ki egy friss felmérés eredményéből, amelyet szerdán hoztak nyilvánosságra.
A Decoding Global Talent piaci kutatás szerint Európa legnagyobb gazdasága egy helyet rontva az ötödik a világrangsorban.
Az új nemzetközi listavezető Ausztrália, amelyet az Egyesült Államok, a kétnyelvű Kanada és az Egyesült Királyság követ.
Németország különösen vonzó célország a Bosznia és Hercegovinában (32 százalék), Törökországban (30 százalék), valamint a Pakisztánban és Magyarországon (26-26 százalék) megkérdezettek körében.
Keresik a külföldi lehetőségeket
A tavaly decemberben készített felmérés szerint a külföldi munkavállalás igen népszerű világszerte, a megkérdezettek majdnem negyede, 23 százaléka aktívan keresi az ilyen lehetőségeket.
Arányában a legtöbben, a válaszadók 78 százaléka 2018-ban volt nyitott a külföldi munkavállalás iránt, ez azóta folyamatosan csökken, 2020-ban 66, most 63 százalékra, de ez még mindig jelentős.
Ami a németeket illeti, őket sokkal kevésbé érdekli az elköltözés, nem egészen a felük szeretne külföldön dolgozni, és csak hét százalékuk keres aktívan munkát a szülőhazáján kívül.
Ha azonban mennek valahová, akkor leginkább a szomszédos Svájcot vagy Ausztriát választják,
amelyeket az Egyesült Államok és Spanyolország követ.
Akik nem akarnak költözni, azok a hazájukhoz fűződő érzelmi kapcsolatot, biztonsági aggályokat, nyelvi korlátokat és az emigrációval kapcsolatos információk hiányát hozzák fel erre indokul.
Mi vonzza az embereket Németországba?
A nemzetközi felmérés eredménye szerint a legtöbb esetben egy-egy konkrét állás tesz vonzóvá egy országot, nem pedig maga az ország. Ez igaz Németország esetében is, a válaszadók majdnem háromnegyede a jó állás miatt választotta új ideiglenes hazájának.
Fontos szempont még a biztonság (49 százalék), az anyagi megfontolások (48 százalék), a megújulás esélye (36 százalék) és a német egészségügyi rendszer (34 százalék), ismertette az eredményt a Deutsche Welle.
Szakképzett munkaerő kell, nem menekült
Miközben a menekültek számára szigorodnak a szabályok, a szakképzett munkaerő számára a közelmúltban elfogadott reformok is segítenek vonzóbbá tenni Németországot. A pontrendszer alapja a jelentkezők nyelvtudási és szakmai tapasztalati szintje, ennek alapján kapnak egy évre szóló vízumot; ennyi idejük van állást találni. A kérelmezők könnyebben magukkal hozhatják a családjukat is.
A német cégek ugyanis jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek, szakértők szerint évente 400 ezer bevándorló szakmunkásra van szüksége az országnak. Ráadásul az elöregedő társadalmi struktúra miatt egyre több fiatal munkavállaló kell a nyugdíjasok eltartásához.
A német fiatalok azonban aggasztó ütemben maradnak ki az iskolából, így sem érettségijük, sem pedig szakmai képesítésük nincs. Az országban tavaly év végén több mint 1,7 millió szabad munkahely volt, kétszáz szakmában haladja meg a kereslet a kínálatot, nincs elég orvos és ápoló, építőipari munkás, informatikus, tanár és sok másféle szakember.
