A külföldi munkavállalókat célzó vízumigénylés lehetősége csak a szakképzett munkavállalókat érinti. Ahogy a németek fogalmaztak, „szükségük van okos fejekre és munkás kezekre”. A bevándorlási törvény tervezetének módosítása márciusra várható – mondta lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm intézet szakmai vezetője.
Fotó: Luis Alvarez
Szakképzett munkaerőhiány Németországban
A német tartós hiánnyal szembesül, ahogyan azt a néhány hónappal ezelőtti adatok is jól mutatják. Akkor a megkérdezett cégek csaknem fele nyilatkozott úgy, hogy a probléma érinti a működésüket.
A másik „előzmény” a bevándorlás, hiába érkeztek több százezren a Közel-Keletről 2015 óta, a szakképzett munkaerőhiány problémáját ez sem enyhítette, sőt, a társadalom öregszik, évente mintegy négyszázezer bevándorló szakmunkásra lenne szüksége az országnak.
Miért egyszerűsíti Németország a bevándorlást külföldi munkavállalók részére?
Regős Gábor válaszában kiemelte, már eddig is létezett könnyített vízumigénylés Németországban, jellemző volt azonban, hogy a folyamat lassúsága (a német bürokrácia) fékezte a harmadik országbeli munkaerő bevándorlását. Előfordult olyan is, hogy állása már lett volna az illetőnek, de adminisztratív okok miatt nem tudott időben munkába állni. A könnyítéssel alapvetően a legalább kétéves szakmai képzést elvégzők élhetnek, ők juthatnak hozzá az új „esélykártyához”, viszont nekik is további feltételeknek kell megfelelniük. Az értékelés során figyelembe veszik a nyelvtudást, a munkatapasztalatot, az életkort és a Németországhoz való kötődést is. Az érintett országok köre nincs korlátozva, de szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni a nyugat-balkáni országokra, ez a kisebb kulturális különbségek miatt várhatóan kevesebb konfliktust eredményezne. Az új szabályozás megkönnyítené az állampolgársághoz jutást is, erre már öt év után lenne lehetőség.
Harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatása
Regős Gábor kiemelte, a külföldi munkaerő odavonzására szüksége van a német gazdaságnak, hiszen a vállalatok az egyik legfőbb problémának a szakképzett munkaerő hiányát látják, aminek nyomán Németországban 1,9 millió szabad álláshely áll rendelkezésre. Ez pedig így a egyik gátja is. Problémát jelenthet a harmadik országból érkezők elszállásolása, illetve a kulturális integrációjuk is. Az intézkedés megvalósulása talán segítene csökkenteni a német munkaerőhiányt, mivel mérsékelné a harmadik országbeliek munkavállalása előtti adminisztratív korlátokat. A szakértő attól nem tart, hogy a német vízum vagy a harmadik országbeliek foglalkoztatása jelentős versenyt generálna az uniós és a harmadik országbeli munkavállalók között, hiszen egyrészt az uniós munkavállaló foglalkoztatása továbbra is egyszerűbb lesz, másrészt ebből a körből eddig sem sikerült feltölteni az üres álláshelyeket.
A magyar gazdaság szempontjából hosszabb távon talán inkább előnyös lenne, ha csökkenne Nyugat-Európa munkaerő-elszívó hatása, ez azonban nem ettől a törvénytől várható, itt inkább a bérfelzárkóztatás lenne a megoldás
– mutatott rá Regős Gábor.
A német bérek emelkedése a munkaerőhiány és a viszonylag magas ellenére is csekély volt, tavaly a harmadik negyedévben éves alapon mindössze 0,1 százalékot tett ki, ami az előző negyedévek 4 százalék fölötti ütemétől is elmarad.
A mostani inflációs környezetben ez nehezen érthető.
Ez azonban azt is jelenti, hogy nem nagyon van olyan béremelkedési ütem, amelyet az intézkedés mérsékelni tudna. Persze nem mindenki örül az új intézkedésnek. A szakszervezeteknél jelen van a félelem a munkaerőpiacra gyakorolt hatással kapcsolatban, ők inkább a belföldi munkaerő foglalkoztatásnövelését javasolnák. Ennek keretében a német kormányzat képzéseket, a nők alulfoglalkoztatásának csökkentését és az idősebbek munkaerőpiaci részvételének fokozását tervezi.
