Egyre nagyobb problémát jelent Németország számára, hogy a fiatalok aggasztó ütemben maradnak ki az iskolából, így sem érettségijük, sem pedig szakmai képesítésük nincs. Az országban tavaly év végén több mint 1,7 millió szabad munkahely volt, kétszáz szakmában haladja meg a kereslet a kínálatot, nincs elég orvos és ápoló, építőipari munkás, informatikus, tanár és sok másféle szakember.
Pusztán a számok alapján azonban ennek a szakemberhiánynak nem szabadna léteznie, mivel 2024 elején 4,8 millió munkaképes korú ember élt munkanélküli-segélyen – emlékeztetett a Deutsche Welle.
Ezeknek az embereknek ráadásul több mint a fele nem fejezte be a szakképzést, ami nélkül ma szinte esélytelen állást találni. Megdöbbentő a portál szerint az is, hogy a tartósan munkanélküli-segélyen lévők 25 százalékának nincsen semmiféle iskolai végzettsége.
Németország hátul kullog
Nemzetközi intézmények, például a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) már évek óta bírálja Németországot azért, mert keveset tesz a képzettség nélküliek számának csökkentéséért. Bár egyre többen végzik el a középiskolát és az egyetemet, tartósan magas azoknak az aránya is, akik nem képesek kielégíteni a potenciális munkaadók minimális elvárásait sem.
Az Eurostat adatai szerint 2022-ben az Európai Unióban a 18–24 év közöttiek 12,2 százaléka nem rendelkezett iskolai végzettséggel vagy szakképesítéssel. A 27 tagállam közül Németország alulról a negyedik helyet töltötte be.
Sokan csak tíz osztályt végeznek el, ami a tankötelezettség határa Németországban.
Az oktatás a 16 szövetségi állam feladata, az iskolarendszer ezért nem egységes, minden államban más és más. Egy dolog azonban közös: mindenhol maradnak ki gyerekek az iskolából – 2022-ben összesen 52 ezren.
A migráns családból származók a legveszélyeztetettebbek
Különösen nagy okot ad az aggodalomra az a tény, hogy az iskolából kimaradó fiatalok közül sokan bevándorló háttérrel rendelkeznek. 2013-ban a népességkutató intézet (BiB) adatai szerint e téren még nem volt különbség, 2022-ben viszont a 25 éves „eredeti” németek körében a férfiaknál 3, a nőknél 2 százalék nem rendelkezett iskolai végzettséggel, míg a bevándorlói hátterűeknél ez az arány 12, illetve tíz százalék lett.
Fotó: AFP
Oktatásügyi szakértők régóta bírálják a német iskolarendszert azért, mert túl sok fiatalt hagy lemorzsolódni. A legutóbbi PISA-teszt eredménye alapján magával az oktatással is baj lehet, mert a német 15 évesek még soha nem teljesítettek olyan rosszul, mint most. Ezt ugyan részben magyarázza a koronavírus-járvány alatti sok iskolabezárás, de még inkább az esélyegyenlőség hiánya.
Németországban az akadémiai sikeresség még mindig a társadalmi háttértől függ
– summázta Anja Bensinger-Stolze, a pedagógus-szakszervezet vezetőségi tagja. Azok különösen hátrányos helyzetben vannak, akik olyan családból jönnek, ahol a tanulás nem alapérték. „A kevés tanóra, a nem megfelelően képzett személyzet és a támogatási rendszerek hiánya azt jelenti, hogy oktatási lehetőségeik egyre korlátozottabbá válnak” – tette hozzá.
A problémák az óvodában kezdődnek
A gondok korán kezdődnek. Ma a három–hat éves gyerekek ötöde olyan családból származik, ahol otthon nem németül beszélnek. Az arányuk azonban az olyan helyeken, mint Hessen, Berlin és Bréma, eléri az egyharmadot. Az ő számukra különösen fontos lenne óvodába járni, ám
a migrációs háttérrel rendelkező gyerekeknek csak a 81 százaléka részesült ilyen korai oktatásban.
Ennek elsődleges oka az óvodai férőhelyek hiánya, jelenleg 350 ezerrel van kevesebb belőlük országszerte a szükségesnél. Ha pedig egy gyerek nem beszél elég jól németül, amikor elkezdi az iskolát, akkor azonnal hátrányba is kerül, ami elveheti a kedvét a tanulástól.
Akut a pedagógushiány
Németországban jelenleg 14 ezer pedagógusi állás betöltetlen, és ez a szám minden valószínűség szerint csak nőni fog, Bensinger-Stolze szerint 2025-re elérheti az 56 ezret.
„A politikusok sajnos túl sokáig túl könnyedén fogták fel a helyzetet. Így nagyon nehéz rövid távon javítani rajta” – hangsúlyozta.
