A magyar vállalatok esetében sokat tisztult a digitalizáció jelentésének értelmezése, amelyet elősegített, hogy a koronavírus a munkavállalók és cégvezetők körében is digitális szintlépést eredményezett: a vállalatok felismerték, hogy a digitalizáció jelentősen hozzájárulhat működési hatékonyságuk, versenyképességük növeléséhez és segíthet a járvány okozta gazdasági bizonytalanság kezelésében – ezek voltak a Siemens Zrt. harmadik alkalommal elvégzett digitalizációs kutatásának főbb megállapításai. Az idei eredmények alapján, a hazai vállalatok digitalizációs helyzetét összesítő Digitalizációs Index értéke ötös skálán 3,4 lett, amely kis mértékű javulást jelent a 2018-as 3,3-hoz képest. Bár az index látszólag alig mozdult felfelé, a mutatószám 2020-ban már jóval komplexebb mögöttes folyamatokat takar, mint két vagy akár négy évvel ezelőtt.
Az idei kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a vállalatok immár sokkal reálisabban el tudják helyezni saját magukat a „digitalizációs skálán”, ez pedig sokszor azzal a felismeréssel is együtt jár, hogy a két éve még sikerként megélt fejlesztéseket 2020-ban már a hazai vállalatok is inkább alapvető adottságként vagy egyszerű modernizációként kezelik
– mondta Madar Norbert, a GKI Digital üzletágvezetője.
Az eredmények alapján ma már a digitalizálás számít a harmadik legfontosabb tényezőnek vállalatok számára a hatékonyságnövelés terén. A megkérdezett vállalatok szerint a digitalizációt (44 százalék) csupán a folyamatos munkaerő-képzés (51 százalék) és az általános szervezeti, működési modernizáció (47 százalék) előzi meg azon a listán, amelyen a működési hatékonyságot javító lehetőségeket rangsorolták. Ráadásul több olyan terület is van, amelyet hatékonyan támogathatnak digitális megoldások. Legyen szó energiagazdálkodásról, környezetbarát megoldásokról, digitális tervezésről, előzetes tesztelésről, a vagy épp a gyártósor, az anyagfelhasználás és a szükséges munkaerő optimalizálásáról.
Az egyes területek jelenlegi digitalizáltságának vizsgálata során nem meglepő módon
továbbra is az adminisztráció a leginkább digitalizált, szinte minden megkérdezett vállalat (94 százalék) úgy gondolja, hogy esetében már megjelentek a kapcsolódó folyamatokat érintő digitalizáció különböző formái.
A tervezés, az értékesítés és a logisztika a vállalatok közel felénél tekinthető olyan területnek, amely már digitalizált. Az ipari vállalatok főtevékenységének számító gyártás viszont továbbra is az egyik legkevésbé digitalizált terület a szektorban érintett magyar cégek körében (33 százalék).
„Mivel egy gyártósor automatizálása, robotizálása a szervezet egészét érintő, sok kihívással járó, rendkívül drága, hosszadalmas folyamat, az ilyen mértékű és léptékű digitalizációs beruházások hazánkban jellemzően inkább zöldmezős projektek keretében valósulnak meg” – emelte ki Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. Digital Industries vezetője.
A digitalizáció eredményeként új feladatként jelenik meg a vállalatok életében az adatgyűjtés, adatelemzés és az adatbiztonsággal kapcsolatos intézkedések. Míg az első két terület a hatékonyságnövelés és a folyamat-optimalizáció kapcsán jelenthet fontos hozzáadott értéket a működésre nézve, addig utóbbi – vagyis az adatbiztonság – kezelése, azért kiemelt terület, mert a digitalizált cégek esetében a felhalmozott adatvagyon értéke már most is szinte felbecsülhetetlen. Ezek az adatfókuszú területek ezért cégmérettől és digitalizáltsági szinttől függően akár több új munkahelyet is teremthetnek.
Különösen nagy értéke lehet az adat-alapú működésnek az ipari gyártás tekintetében, ahol az optimalizáció áthatja az egész termelési folyamatot, és ahol a legkisebb módosítások is nagy változásokat idéznek elő a végeredményben.
A vírus okozta üresjáratok ideje alatt számos, digitalizációban élenjáró vállalat látott hozzá a felgyülemlett adatvagyon feldolgozásához és a gépekből kinyerhető adatmennyiség részletekbe menő elemzéséhez. Ez egész biztosan jótékony hatással lesz a következő időszak fejlesztéseire
– teszi hozzá Jeránek Tamás.
A digitalizációs folyamatok komplexitásából adódóan a koronavírus nem befolyásolta stratégiai értelemben a hosszú távú digitalizációs terveket, viszont elősegítette azok vállalaton belüli priorizálását és némiképp gyorsította a végrehajtásukat. Összességében a vállalatok úgy látják, hogy a digitalizáció képessé teszi őket arra, hogy a koronavírushoz hasonló, átmeneti recessziós időszakokat hatékonyabban kezeljék. Ez az energetika területén kiemelten jelentkezik, akárcsak az ipari gyártás területén működő, már digitalizált vállalatok körénél.
Az idei kutatás rámutatott arra is, hogy
a koronavírus hatására kikényszerített digitális szintlépés révén a vállalattulajdonosi körben elindult egy szemléletváltás: a cégek vezetői egyértelműen a fejlesztések mellett állnak.
Ez fontos változás, hiszen jellemzően még számos hazai nagyvállalat esetén se válik el a tulajdonos és a felsővezetés egymástól, így a digitalizációhoz szükséges feltételeket érintheti az is, hogy milyen szintű a cégvezetői elköteleződés. Az utóbbi időben széles körben elfogadottá vált a távmunka és a távoli elérés, valamint változások történtek a belső munkaerő képzésében is. A korábbi, gyakran nemzetközi utazással járó belső átképzéseket felváltották a költséghatékonyabb online tréningek és oktatások, ezáltal hatékonyabbá vált a munkavállalók fejlesztése is.
A vállalatok több mint harmada a következő 1-3 év során folytatja a már meglévő digitalizációs fejlesztéseit, illetve a jelenlegi terveik szerint újakat is kezd. Egyre több cég ismeri fel, hogy ez a növekedés hajtóereje, segítségével a vállalatok hatékonyabbá, rugalmasabbá és gyorsabbá tehetik működésüket, ami elengedhetetlen a jelenlegi piaci környezetben.
