A divatipar pamutruhái miatt trópusi szavannákat szántanak be

A divatipar népszerű pamutruháinak elkészítése erdőirtással és szavannafelszántással kezdődik – derül ki a brit Earthsight civil szervezet legfrissebb jelentéséből. 

Milyen hatással van a környezetre a divatipar?

Hiába írják a pamutruhák címkéjére a divatmárkák, hogy fenntartható termeléssel készítették őket, a brit Earthsight civil szervezet egy éven át tartó vizsgálata azt találta, hogy az előállításuk természetkárosító. A civilek összefüggést találtak ugyanis a világ negyedik legnagyobb gyapottermelőjének számító Brazília védett területei és európai ruházati márkák között. Az Earthsight 816 ezer tonna gyapot útját kísérte figyelemmel műholdfelvételek, szállítási nyilvántartások, nyilvános archívumok és termelőterületek felkeresése segítségével. A jelentés szerint 

Ezek a cégek 2014 és 2023 között mintegy 250 millió kiskereskedelmi terméket gyártottak olyan márkáknak, mint a Zara és a H&M.

Az exportra szánt gyapotot főként Brazília Bahia államának nyugati részén állították elő, egy trópusi és élővilágában rendkívül gazdag szavannás területen. A Cerrado régió természetes növényzetét gyakran illegálisan kiirtják, hogy a helyén meghatározott növényt termesszenek. A brazil űrkutatási intézet szerint az elmúlt öt évben megkétszereződött az erdőirtás a területen.

A jelentés azt találta, hogy 

Habár az SLC 2021-ben elkötelezte magát az erdőirtás nélküli üzleti modell mellett, már a következő évben 1365 hektárnyi területet vont be a gyapottermesztésbe Cerradóban az Aidenvironment nonprofit tanácsadó cég szerint.

A német közszolgálati DW-nek a vállalat azt nyilatkozta, hogy „az őshonos növényzet minden átalakítása a törvény által meghatározott határokon belül történt”. Az Aidenvironment állítására pedig azt reagálta, hogy a pusztítást „természetes tűz okozta”, és nem ők azért, hogy új területeket vonjanak be a termelésbe.

Az SLC Agricola és a Horita csoport 2014 és 2023 között 816 ezer tonna gyapotot exportált a területről. A fő célállomás 

• Kína, 
• Vietnám, 
• Indonézia, 
• Törökország, 
• Banglades és 
• Pakisztán volt. 

A nyomon követhető adatok nyolc ruhagyártóhoz vezettek Ázsiában.

(Nem) fenntartható pamuttermelés

A divatipar és a környezetvédő szervezetek 2009-ben létrehozták a Better Cotton tanúsítócéget, hogy tanúsítást adjon azoknak a farmoknak, amelyek biztonságos és a természetvédelmi követelményeknek megfelelően állítanak elő nyersanyagot. Brazíliában 370 tanúsított farm van, amelyek közül néhány Bahia államban működik.

A DW megkérdezte a svájci székhelyű Better Cottont, hogy mit szól a jelentéshez. A szervezet időt kért a megállapítások elemzésére, mindazonáltal úgy látta, hogy a felvetett kérdések és a napvilágra került problémák kezeléséhez, továbbá a jogszabályok betartatásához a kormány sürgős beavatkozása szükséges.

A H&M szerint „a jelentés megállapításai rendkívül aggasztók”, és nagyon komolyan veszi a kérdést. Szoros párbeszédet folytat a Better Cottonnal, hogy nyomon kövesse a vizsgálat eredményét és a következő lépéseket a szabvány megerősítése és felülvizsgálata érdekében.

Közben a Zara is úgy reagált, hogy rendkívül komolyan veszi a Better Cotton ellen felhozott vádakat, és követeli, hogy a tanúsító minél hamarabb ossza meg a vizsgálat eredményét. Az Inditex tulajdonában álló márka korábban nagyobb áláthatóságot követelt a Better Cottontól, és a tanúsítási folyamat tisztázását kérte.

Rubens Carvalho, az Earthsight munkatársa szerint a termelőkre az európai kereskedőkön keresztül lehet megfelelő nyomást gyakorolni ahhoz, hogy kiiktathassák az iparág negatív környezeti és emberi hatásait.