Magyarország 4G-lefedettségben világszinten élen jár – hangsúlyozta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökhelyettese csütörtökön Győrben, a távközlés világnapja alkalmából szervezett konferencián. Lapsánszky András a Széchenyi István Egyetem távközlési tanszéke és az NMHH által 14. alkalommal megrendezett szakmai szimpóziumon elmondta, hogy az NMHH innovatív módon próbál „előremenni az időben, és megsejteni a jövőt”, hogy melyik technológia válik be, amelyhez aztán a frekvenciákkal kapcsolatos gazdálkodást igazítja.
Ennek egyik állomása volt, amikor a 3G-hálózat és -eszközök kivezetésére tettek javaslatot
– mondta, hozzátéve, hogy ez megadta a lehetőséget arra, hogy a negyedik és ötödik generációs mobilhálózatokban és számos új generációs hálózatban megnyíljon az út a szélesebb spektrumú alkalmazások előtt.
Az elnökhelyettes hangsúlyozta, hogy
a frekvenciák területén az ötödik generációs hálózatok markáns elemét képezik a jelenlegi hírközlés kihívásainak, mert még nem lehet tudni, hogy ez mekkora siker lesz a hírközlés piacán.
A hatóság így ennek megfelelően figyeli a folyamatot, és igazítja az újabb frekvenciatendereket, illetve az ezzel kapcsolatos gondolkodást.
A világ élvonalában Magyarország a szektorban, ahol forradalmi változások következnekNem csupán Európában, az egész világon az élvonalba tartoznak a magyar mobilhálózatok – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Budai J. Gergő, a mintegy 7000 magyarországi bázisállomásból 2300-at tulajdonló és üzemeltető Vantage Towers elnök-vezérigazgatója. Szerinte élénkíti a hazai versenyt a piaci konszolidáció, a Vodafone-eladás jogilag nem érinti őket, a passzív infrastruktúra kiszervezése pedig hosszabb távon is észszerű és sikeres üzleti modell lehet. |
Hozzátette, hogy az azonosítóknál ugyanez a kihívás, mert óriási igény van a hírközlési szolgáltatásokra. Ez globális kihívás, amely a hírközlés fogyasztása, főleg az adatfogyasztás és óriásadatforgalom-fogyasztás iránti igény miatt jelenik meg a világban. Lapsánszky András kiemelte, hogy ebben az próbál élen járni, egységes szabályozási keretet biztosítani, lépést tartva azzal a világban zajló versennyel, amely a régiók között zajlik.
Beszélt arról is, hogy a hírközlési versenykörnyezetben olyan szabályozási igények is felmerülnek, amelyek korábban nem. Példaként említette a fogyasztóvédelmet, a digitális szolgáltatások vagy az óriásplatformok megjelenését.
Az NMHH elnökhelyettese komoly kihívásnak nevezte a mesterséges intelligenciát.
