Komoly lemaradásban vannak a tőzsdén jegyzett magyar vállalatok a fenntarthatóság területén, a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatok alig több mint fele tett közzé az uniós zöldkeretrendszer (EU taxonómia) szerinti jelentést, e cégek árbevételének csupán 1 százaléka származik fenntartható tevékenységből – közölte az EY hétfőn az MTI-vel.

_VEZ503220220927 Budapest Budapesti Értéktőzsde BÉTFotó: Vémi Zoltán VZ Világgazdaság VG 20220927 Budapest Budapesti Értéktőzsde BÉT Fotó: Vémi Zoltán VZ Világgazdaság VG
Csúnyán elmaradnak a magyar vállalatok fenntarthatósági vállalásai az átlagától az EY felmérése szerint.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

A nemzetközi tanácsadó cég második éve készítette el az EU Taxonómia Barométer című tanulmányát (EU Taxonomy Barometer) a kutatási mintában szereplő 17 ország 318 vállalatának 2022-es pénzügyi évre vonatkozó eredményei alapján.

A jelentés emlékeztet arra, hogy az Európai Unió célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon, és ezért határozott lépéseket vár el a vállalatoktól annak érdekében, hogy teljesíteni tudja a kitűzött klíma- és energiacélokat. A 2021-ben bevezetett Taxonómia-rendelettel az unió létrehozott egy közös nyelvet, amely minden tagállamban egységesíti, mi minősül fenntartható gazdasági tevékenységnek.

Az elemzés szerint a vizsgált 17 országban NFRD (nem pénzügyi beszámolási irányelv) hatálya alá tartozó 338 vállalat közül 320 tett közzé taxonómiai jelentést, Magyarországon a tőzsdén jegyzett és NFRD köteles magyar vállalatok közül pedig hat.

Az EY felmérése szerint 

a magyarországi cégek árbevételének átlagosan akár negyede származhatna fenntartható tevékenységből, a gyakorlatban ez mégis csupán 1 százalékot tesz ki,

ezzel az uniós országok közül Magyarországon a legnagyobb az eltérés a potenciális és a tényleges fenntartható árbevétel között.

Amíg a vizsgált országokban a fenntartható tőkeberuházások átlagos aránya 15 százalékot ért el, addig Magyarországon ez az érték az egyik legalacsonyabb, csupán 4 százalék volt.

A fenntarthatónak ítélhető működési költségek (OpEx) átlagos aránya nemzetközi szinten 12 százalék, míg Magyarországon mindössze átlagosan 1 százalék volt.

A közleményben idézik Lukács Ákost, az EY klímavédelemmel és fenntarthatósági szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezetőjét, aki szerint

akár 1300 magyarországi székhelyű cégre is vonatkozhat az uniós rendelet.

 

Kevés magyar agrárcég foglalkozik komolyan a fenntarthatósággal

A fogyasztók elvárásai és az új közös agrárpolitika is a fenntartható gazdálkodás irányába nyomja az agrárgazdálkodókat, ugyanakkor ma már nemcsak szabályozói, illetve fogyasztói elvárás, hanem a hatékony működés kulcsa is – hangzott el a K&H és az Agrárközgazdasági Intézet által az agráriumnak kifejlesztett szén-dioxid-kalkulátor bemutatásakor.