Kártyacsalások: a kényelmünk visz a vesztünkbe
Korábbi éltanulóból az elmúlt hónapokban a középmezőnybe esett vissza Magyarország a bankkártyás a csalásokban elszenvedett kár alapján: míg a statisztikák szerint a korábbi években hazánk rendre dobogós helyen végzett a bankkártyás fizetések biztonsága tekintetében – köszönhetően például a világon először nálunk bevezetett sms-kontrollnak –, addig az elmúlt hónapokban romlott a helyzet – áll a BiztosDöntés most megjelent elemzésében.
Nyolcmilliárd forint a kár
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az elmúlt évben elkövetett bankkártyás visszaélések száma meghaladta a 182 ezret, a csalásokkal pedig több mint 8 milliárd forintot szereztek meg a bankkártyacsalók. Gergely Péter, a BiztosDöntés pénzügyi szakértője szerint egyetlen év alatt ötödével nőtt a sikeres visszaélések száma, ám ennél is aggasztóbb, hogy a kárérték lényegében megduplázódott. Bár az egy visszaélésre jutó kárösszeg továbbra is eltörpül az átutalásos károk esetében egy visszaélésre jutó 1,5 millió forinthoz képest, a szakértő szerint figyelmeztető, hogy a tavalyi év második felében egy-egy sikeres bankkártyás csalás esetén már több mint ötvenezer forinttal rövidítették meg csalók az ügyfeleket. Ez az érték 2021-ben még csak 20 ezer forint volt.
A bankkártyás csalások több mint háromnegyedét az interneten megszerzett bankkártya adatok felhasználásával indítják a csalók. Gergely Péter szerint lényegében eltűnt a bankkártyák vagy azok adatainak fizikai módon megszerző bűnözői kör, hiszen az interneten való adatszerzésért nem kell készpénzkiadó ATM-automatákat vagy kártyaelfogadó terminálokat manipulálni, pénztárcákat megszerezni, ahol sokkal nagyobb a lebukás veszélye.
Óvatosan a keleti webshopokkal
A BiztosDöntés szakértője szerint sajnálatosan az internetes vásárlási szokásaink tehetők leginkább felelőssé azért, hogy a bankkártyás visszaélésekben ez a növekedés bekövetkezett. Gergely Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyarok is előszeretettel vásárolnak már olyan – jellemzően távol-keleti – webáruházakból, amelyek rendkívül olcsó áraikkal könnyen elnyerik az ügyfelek bizalmát. A gondot a szakértő szerint az jelenti, hogy ezeknél a nem európai webáruházaknál nem kötelező alkalmazni a fő biztonsági elemet, a kétfaktoros ügyfél-hitelesítést.
A kontinensünkön ennek a megoldásnak köszönhetően bankkártyaadataink megadása önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az online térben fizetési tranzakciót indítsunk, ahhoz valamilyen egyéb módon további engedélyt kell adnunk a tranzakció külön egyedi jóváhagyásával. Az elmúlt években az online csalások visszaesését maximális mértékben segítette ez a kétfaktoros ügyfél-hitelesítés, ám a netes fizetési szokások változásával, azzal, hogy az internet segítségével bárhol fizethetünk, ez sokkal kevésbé véd bennünket.
Nem szabad elmenteni a kártyaadatokat
Fontos arra is felhívni a figyelmet a BiztosDöntés pénzügyi szakértője szerint, hogy a túlzott kényelmünk is okozhatja a vesztünket. Sajnálatos módon az ügyfelek egyre nagyobb arányban adják meg bankkártya adataikat egy-egy webshopnak azért, hogy a következő vásárlásnál már ne kelljen bíbelődniük a bankkártyaadatok bevitelével. A probléma a szakértő szerint az, hogy ebben az esetben ezeket a szenzitív adatokat egy ismeretlen webshopra vagy annak a bankkártyás tranzakciókat felügyelő szolgáltatójára bízzuk. Ha az adatok őrzése nem a legszigorúbb szabvánnyal történik, akkor a bankkártyaadatok feltörhetők lehetnek. A csalók pedig előszeretettel támadják ezeket az adatbázisokat, hogy onnan adatokat szerezzenek.
A figyelmetlenségnek, kényelmünknek komoly ára van: a bankkártyás visszaélések esetében dinamikusan növekszik az az érték, amelyet végül is mi, a számlatulajdonosok vagyunk kénytelenek kifizetni. Míg korábban a kártyás visszaélések elenyésző hányadát, 8-10 százalékát kellett hogy az ügyfelek fizessék, az elmúlt év végén ez az arány már a 70 százalékot is meghaladta.
Létezik megoldás a biztonságos netes fizetésre
A hazai bankok jó része kínál az ügyfeleinek virtuális bankkártyát, amely csak az online térben használható. Ezekre a vásárlás előtt vezethetjük át azt az összeget, amelyet el akarunk költeni a webshopokban, így biztosítva, hogy a csalók a bankkártya megszerzett adataival sem tudnak hozzáférni a számlánkon tartott további pénzünkhöz.
A BiztosDöntés szakértője emellett arra hívja fel a figyelmet, hogy itthon a CIB és a Revolut már olyan egyszer használatos bankkártyákat is kínál, ahol minden egyes bankkártya-tranzakcióhoz egyszer használatos virtuális kártyát igényelhetünk. Ebben az esetben már annak a veszélye sem áll fenn, hogy a webes kártya adatait a későbbiekben felhasználva csalók hozzáférjenek a virtuális kártyához tartozó pénzösszeghez is.
De ugyanígy védhet az Erste Bank és az OTP Bank külön internetkártya megoldása – itt az egyedi kártyalimit, illetve az elkülönített egyenleg segíthet. Több banknál az ügyfél ingyen lezárva tarthatja a kártyáját két kártyahasználat között (blokkolás), amivel mindenféle csalás próbálkozást eleve kivéd. Ilyen megoldást a Gránit, Erste, K&H, MBH, Raiffeisen és UniCredit bankok kínálnak. Végül létezik egy földrajzi korlátozási lehetőség, illetve külön internetes tranzakciók tiltásának lehetősége is a CIB, az OTP Banknál és a Revolutnál.
