Az Európai Bizottság tavaly februárban nyújtotta be a CSDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) néven ismert javaslatát arról, hogy az érintett vállalatok szigorú keretek között felmérjék és mérsékeljék a tevékenységükhöz kapcsolódó környezeti és emberi jogi kockázatokat. A CSDD szerinti kötelezettségek nemcsak a cégek saját tevékenységére terjednek ki, hanem a leányvállalataikra, az értékláncuk tartós szereplőire, valamint közvetlen és közvetett beszállítóikra is. Az irányelv hatálya alá tartozó cégek tehát nemcsak a saját működésük, hanem a leányvállalataik és az értékláncukban szereplők (beszállítók) tevékenységében is kötelesek lesznek azonosítani a káros környezeti és emberi jogi hatásokat, majd intézkedniük kell ezek megelőzéséről, illetve megszüntetéséről. Ha a bevezetett intézkedések nem vezetnek eredményre, kártérítési kötelezettségük is keletkezhet.
Az irányelv tervezet az alábbi vállalatokra állapít meg kötelezettségeket:
- Európai Unión belüli nagyvállalat, amely több mint 500 munkavállalót foglalkoztat és 150 millió eurót meghaladó nettó világpiaci árbevétele van.
- Európai Unión belüli, nagy hatású ágazatba tartozó vállalat, amely több mint 250 munkavállalót foglalkoztat és 40 millió eurót meghaladó nettó világpiaci árbevétele van, ha ennek legalább a fele nagy hatású (nagy károsanyag-kibocsátású vagy munkaügyi szempontból kockázatos) ágazatból származik. Ilyen ágazat lenne a tervezet szerint a ruha- és élelmiszeriparipar, valamint az ásványkincsek kitermelése.
- Harmadik országbeli nagyvállalat, ha 150 millió eurót meghaladó nettó árbevétele van az Európai Unióban.
- Harmadik országbeli, nagy hatású ágazatba tartozó vállalat, amelynek 40 millió eurót meghaladó nettó árbevétele van az Európai Unióban, ha annak legalább 50 százaléka nagy hatású ágazatból származik.
A káros környezeti és emberi jogi hatások körét a tervezet egy külön mellékletben felsorolt, konkrét nemzetközi egyezményekben foglalt előírásokra való utalással határozza meg. Ezekre lehet példa a káros környezeti hatások körében a stockholmi egyezmény, amely előírja a hulladékok környezetkímélő módon való kezelését, gyűjtését, tárolását és ártalmatlanítását, vagy a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt, az igazságos és kedvező munkafeltételekhez való jog.
A tervezet szerint a vállalatok komplex mechanizmust lesznek kötelesek kialakítani a megfelelés érdekében.
Első lépésként átvilágítási szabályzat kidolgozására lesznek kötelesek, amelynek segítségével képesek a tevékenységükhöz kapcsolódó káros hatások azonosítására. Az azonosítást követően a vállalatok kötelesek megfelelő intézkedéseket tenni ezek megelőzésére és megszüntetésére, amelynek eszköze lehet egyebek mellett szerződéses biztosítékok kérése az üzleti partnerektől, beruházások eszközölése vagy támogatás nyújtása. A megfelelő intézkedések előírásának célja, hogy a vállalatok elsősorban olyan megoldásokat keressenek, amelyek a káros hatásokat valóban megszüntetik, nem pusztán a vállalati működésből távolítják el azokat, például a szerződéses kapcsolat felbontásával.
A cégek emellett panasztételi és korrekciós mechanizmust kötelesek működtetni, amelyen keresztül közvetlenül nekik tehet panaszt az, akit káros hatás ért vagy érhet, valamint elérhető a szakszervezetek és civil szervezetek számára is. A kialakított átvilágítási rendszer hatékonyságát a vállalatoknak monitorozniuk kell, és erről a nyilvánosságot is tájékoztatniuk szükséges.
A tervezetben emellett megjelenik egy klímavédelemmel kapcsolatos előírás is,
amely kizárólag a nagyvállalatokat kötelezné arra, hogy kialakítsanak egy tervet a felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartására vonatkozóan, amelynek biztosítását az igazgatók pénzügyi ösztönzőibe kellene építeni. Az Európai Unión belüli cégek körében azt is előírná a tervezet, hogy az igazgatók felelőssége az átvilágítás, és tevékenységük során figyelembe kell venniük a fenntarthatósági szempontokat is.
Az irányelv tervezet részletesen szabályozza azt is, hogy tagállami szinten hogyan kell ellenőrizni a fenntarthatósági átvilágítással kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, illetve hogy milyen szankcióval számolhatnak a vállalatok abban az esetben, ha nem teljesítik a kötelezettségeiket. Emellett a cégek magánjogi oldalról kártérítésre is kötelezhetők, ha nem tesznek eleget a káros hatás melegelőzésére és megszüntetésére vonatkozó kötelezettségeknek, a mulasztás következtében pedig olyan kár keletkezik, amelynek azonosításáról, megelőzéséről, enyhítéséről, megszüntetéséről vagy mértékének minimalizálásáról megfelelő intézkedések segítségével gondoskodniuk kellett volna.
A tervek szerint a tagállamok feljogosíthatják a területükön működő szakszervezeteket és civil szervezeteket arra, hogy jogi eljárást kezdeményezzenek környezetvédelmi és emberjogi kötelezettségszegés gyanúja esetén, ami könnyen össztűz alá veheti a vétkes vállalatokat.
A tervezetet lassan egy éve nyújtotta be az Európai Bizottság, és folyamatosan zajlanak az ezzel kapcsolatos tárgyalások az Európai Unión belül, annak elfogadása az idén várható.
Ha elfogadják, a tagállamoknak két éven belül kell átültetniük a nemzeti jogszabályokba, és a két év elteltével alkalmazandóvá válik a nagyvállalatokra, újabb két év elteltét követően pedig a nagy hatású ágazatba tartozó cégekre is.
A vállalatok ellátási láncára több EU-tagországban már ma is hasonló átvilágítási kötelezettség hárul. Németországban idén január óta minden 3000 főnél nagyobb vállalat (2024. január 1-jétől pedig minden 1000 fő feletti) köteles eleget tenni az emberjogi és környezetvédelmi megfelelésre és átláthatóságra vonatkozó jogszabálynak.
