Fenntarthatóság: szavakban már erősek a magyar cégek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságBár a magyar közepes és nagyvállalatok vezetése nyitottan és érzékenyen viszonyul a fenntarthatóság kérdéséhez, a szavakat gyakran kevés tett követi, ráadásul a kedvezőtlen gazdasági helyzetben félő, hogy a fenntarthatósági programokat elhalasztják. Ebben a helyzetben örvendetes, hogy a K&H fenntarthatósági indexe 2 ponttal emelkedett, elérve a 40 pontot – olvasható a bank csütörtöki közleményében.
Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője szerint 2022-ben az aszály és az egyre gyakoribb természeti katasztrófák világossá tették, hogy a klímaváltozás új élethelyzeteket teremt, így a fenntarthatóságra irányuló figyelem is fokozódott.
Ez érzékelhető az emberek hozzáállásában éppúgy, mint a vállalati vezetők és a politikusok körében. A novemberi klímacsúcson ennek ellenére felemás eredmény született, és háttérbe szorult a fosszilis energiahordozók kivezetésének kérdése. A melegedést tehát valószínűleg nem sikerül másfél foknál megállítani.
Azonban világszerte ígéretes folyamatok is zajlanak, az amerikai klímacsomagtól a rendkívüli mennyiségű megújuló kapacitást telepítő Kínán át az esőerdők kiirtásának leállítását ígérő Brazíliáig.
Az országok éghajlatváltozással kapcsolatos teljesítményét is egyre többen vizsgálják, így a Yale és a Columbia Egyetem közös projektje keretében kidolgozták a környezetvédelmi teljesítmény indexet (Environtmental Performance Index, EPI), amely 40 mutató összevetésével rangsorolja a világ 180 országát.
Ezen a listán Magyarország a 33. helyen található, ami Suba szerint tükrözi hazánk helyzetét: globális léptékben a fejlett világ országaihoz hasonlóan a felső 20 százalékban vagyunk, de azon belül nem állunk túl fényesen. Ezt tükrözi a 2022 második fél évében készült felmérés is a K&H részéről, amely 360 hazai közepes és nagyvállalat megkérdezésével készült.
Ebből kiderül, hogy
egyre többen készítenek vagy terveznek készíteni fenntarthatósági stratégiát, valamint a cégek mind többet mérik a környezetszennyezésüket, de még kevesen készítenek független szakértő által auditált fenntarthatósági jelentést és karbonsemlegességi céldátumot is csupán néhányan tűznek ki.
A környezetvédelem mellett fontos szempont a költségek csökkentése, ez azonban hasonló hatású a papír-, az energia- és a vízhasználat visszafogása miatt.
