A K&H célja, hogy 2030-ra a hitelezési portfóliójában az agrárüzletág üvegházhatásúgáz-kibocsátását 21 százalékkal csökkentse – ismertette az agrárium számára kidolgozott szén-dioxid-kalkulátort bemutató sajtótájékoztatón Suba Levente, a bank fenntarthatósági vezetője. A mezőgazdasági termelés fenntarthatóságában és a hazai élővilág gazdagságának megőrzésében a banknak is nagy a felelőssége, amit már 2019-ben érzékelt, amikor a KBC csoport tagjaként vállalta, hogy hitelezési portfóliója az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdaságot ösztönzi.
Fotó: Oláh Tibor / MTI
A K&H-nak 9600 agrárügyfele van, piaci részesedése a mezőgazdaságban 26 százalékos, az élelmiszeripart is beleszámítva pedig 21 százalékos – mondta Demeter Zoltán, a bank agrárüzletágának vezetője. Hozzátette: az idei harmadik negyedévben a gazdálkodók várakozásait tükröző index negatív értéket vett fel – erre utoljára 2015-ben volt példa. A borús hangulatot egyebek mellett
- a még mindig magas és kamatok,
- a fogyasztói kereslet csökkenése,
- a forintárfolyam, valamint
- az energiaárak volatilitása okozza.
Szerinte megfigyelhető a gazdálkodók alkalmazkodása, amelynek a tavalyi aszály után látványos jele volt, hogy az őszi vetésű növények aránya növekedett a tavasziak – elsősorban a kukorica – rovására.
Arról, hogy a fenntarthatósági szempontok mennyire vannak jelen a piaci szereplők életében, a K&H fenntarthatósági indexe ad képet. E szerint a mezőgazdaságban tevékenykedők alapvetően ismerik az EU karbonkibocsátási elvárásait: 90 százalékuk hallott már a célkitűzésekről, 72 százalékuk pedig tisztában is van azok tartalmával, stratégiája azonban ez ügyben csupán 11 százalékuknak van. Még tanulságosabb adat, hogy a saját cég karbonlábnyomát a túlnyomó többség nem számszerűsíti, százból csupán egy gazdálkodó van tisztában ezzel.
Demeter arról is beszélt, hogy a fenntarthatóság ugyanakkor ma már nem csak szabályozói és fogyasztói elvárás, de a magas energiaköltségek miatt a hatékony működés kulcsa is. Ezért készítették el a K&H agrár CO2-kalkulátort, amely az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által fejlesztett és hitelesített tudományos kritériumoknak megfelelő számításokat végez. Lényeges, hogy a kalkulátort nem csak a bank ügyfelei használhatják, hanem bárki.
A kalkulátor számszerűsíti a karbonlábnyomot, de megfelel a beszámolási követelményeknek is, amelyeket 2024-től a nagygazdaságoknak, később pedig a közepes és kis gazdálkodóknak is teljesíteniük kell.
A vevők elvárják immár a beszállítóktól, hogy közöljék, mekkora egy-egy termékük karbonlábnyoma, így annak pontos ismeretére a fogyasztói nyomás miatt is szükségük lesz a termelőknek.
„A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban most jelen van a környezeti megfelelési kényszer és egy pénzügyi kihívás” – jegyezte meg Goda Pál, az AKI ügyvezető igazgatója. Az európai zöldmegállapodás minden iparággal szemben komoly elvárásokat támaszt, emellett pedig egyre erősebb a fogyasztók igénye: lesznek olyanok, akik nem fognak olyan terméket megvásárolni, amelyről nem bizonyítják, hogy csökkentett szén-dioxid-kibocsátással termelték. Ezért drasztikusan változtatni kell termelési módszereiken a gazdálkodóknak, amire egyébként a fogyasztói nyomás mellett az új közös agrárpolitika támogatási feltételei is rákényszerítik őket.
Több zöldfeltétel, megnövelt támogatás a fiatal gazdáknak az új KAP-banErősödtek az új uniós közös agrárpolitikában a természetvédelmi feltételek betartásához kötött előírások, de a magyar támogatási rendszerben sikerült megtalálni azokat a megoldásokat, amelyekkel az agrárium versenyképessége megmaradhat – mondta Feldman Zsolt, az agrártárca államtitkára. |
