Az elmúlt években gyakran hivatkozott kifejezéssé vált a fenntarthatóság, a közbeszédben és a sajtóban is. Egyéni szinten a környezettudatosság erősítéséről, globális szinten pedig a klímaváltozásról, és az ENSZ 2030-as fenntartható fejlődési céljairól lehetett a legtöbbet hallani. Azonban egyre elterjedtebb nézet a városok fenntarthatóvá tétele is. Ennek elméleti és gyakorlati aktualitásait járta körül a Budapesten megrendezett II. Fenntartható Városok Konferencia és Expo.
A fenntarthatóság összetettebb annál, mint ahogyan azt gondolnánk
„A társadalmi fejlődés és a hajlamos a túlhasználatra, ami hosszú távon hátrányos” – mondta Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára. Hozzátette, hogy az ember az élet más területén is hajlamos a rövid távú hasznokat a hosszú távú gondolkodás elé helyezni.
A hosszú távú gondolkodáshoz tudatos tervezésre, és megfelelő fejlesztésekre szükség van. Ehhez hazai és európai uniós források is rendelkezésre állnak.
Az EU-s forrásokból a tapasztalatok szerint Magyarország részesedése 1 százalék. Ha lakosságarányosan néznénk, akkor ennek majdnem hétszeresének kellene ránk esnie
– mondta Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetője.
Bár a fenntarthatóságot sokan a környezetvédelemmel és a zöld gondolatokkal azonosítják, valójában azonban sokkal tágabb, számos területhez kapcsolódik, például a kultúrához is. Ezt a témát járták közül a Kultúra és fenntarthatóság kerekasztal résztvevői. E két terület összjátékához nagy lehetőséget adott, és még biztosít is az Európa Kulturális Fővárosa program – emelte ki Veszprém polgármestere, Porga Gyula.
A fenntarthatóság egyre inkább begyűrűzik a turizmusba is, a keresleti oldalon már megjelentek erre az igények, és erre a kínálati oldalnak is fel kell készülnie – hívta fel a figyelmet Váradi Zsuzsanna, a Magyar Turisztikai Ügynökség szakértője. Hozzátette, hogy ebben kulcsszerepe van az edukációnak, ugyanis itthon mind a kínálati oldalt, mind az utazókat fel kell készíteni erre.
A fenntarthatóság azért komplex kihívás, mert egyszerre társadalmi, gazdasági és környezeti aspektusokat is figyelembe kell venni. Ezeket a szektorokat a kultúra közvetítő médiumként össze tudja főzni, habarcsként össze tudja tartani – fogalmazott erről Porga Gyula. A polgármester szerint a város célja az élhetőség, aminek az alapja az infrastruktúra, hasonlóan fontos az intézményrendszer és a szolgáltatások, de ugyanilyen fontos része a helyi viszonyok fejlesztése, a helyi közösség erősítése. Erre próbáltak erősíteni azzal, hogy az EKF programban nem Veszprém aratta le egyedül a sikereket, megosztotta a lehetőségeket a régióval. Hozzátette, hogy ez nem alamizsna volt,
a társult településeknek is be kellett fizetniük a közösbe a csatlakozásért, 1 euró/lakos részvételi díjat. A sikeres EKF program esetén ez többszörösen megtérülhet számukra.
A digitalizáció nem csodafegyver
Palotai Zoltán, a Nemzeti Innovációs Ügynökség szakértője úgy gondolja, hogy a fenntarthatóság esetében az első a környezeti, a második a társadalmi, a harmadik pedig a gazdasági szempont kellene legyen.
A fenntartható szemléletmód gyakorlati megvalósításához innovációra is szükség van. Erről szólt az Ipar 4.0 kerekasztal-beszélgetés. Ezen elhangzott, hogy az adott település fenntarthatósága nagyban függ attól, hogy a helyben működő vállalkozások mennyire fenntarthatók. Mivel a cégek döntő többsége profitorientált, így számukra a gazdasági célok lesznek az elsődlegesek. Ezen a megfelelő szabályozással lehet finomítani.
A városfejlődés egyik kulcseleme napjainkban a digitalizáció. Ugyan a technológia már rendelkezésre áll, azonban ennek kiaknázásához a városnak kell proaktívnak lennie, összefognia azt. Azonban a városok digitális versenyképességéhez a lakosoknak is versenyképesnek kellene lennie, ebben pedig kulcsszerep jut az oktatásra. Ezen a területen is van még hova fejlődni, ugyanis a lakosság digitális képzettségét mérő DESI index (Digitális Gazdaság és Társadalom Index) eredményei alapján 2022-ben Magyarország az 27 tagországa közül a 22. helyet foglalta el.
Az Ipar 4.0 folyamatát egy 6-os skálán szokták mérni, ebben Magyarország 2,7-et ért el – emelte ki Nick Gábor, az EPIC InnoLabs helyettes ügyvezetője. Hozzátette, hogy bár nem kedvező ez az adat, azt érdemes megjegyezni, hogy Németország ugyanebben 3,1-es pontszámon áll.
A városok digitalizálásának egyik kulcskérdése a kommunikáció és az emberek bevonása. Meg kell érteni mind vállalati, mint önkormányzati szinten, hogy az átállás status quókat fog ledönteni – jelentette ki a Digitalizáció és fenntarthatóság kerekasztal során Pete Gábor, a Vodafone vállalati megoldások szakértője.
Fotó: Tóth Marcell / Világgazdaság
A bevonás azonban nem olyan egyszerű. Kulcsár Sándor okos város szakértő szerint a lakossági megkérdezése sokszor kevés érdeklődést vált ki, ugyanakkor indirekt módon a városfejlesztéshez szükséges információt be lehetne gyűjteni más területekről.
A digitalizáció nem csodafegyver, ami mindenre jó. Akkor tud segíteni, ha van valós probléma.
Pete Gábor szerint cégek és települések is képesek beleesni a kényszer-digitalizáció csapdájába, amikor csak azért visznek véghez egy fejlesztést, hogy elmondhassák, hogy digitalizálódtak, de az adott lépésnek semmilyen igényt nem elégítenek ki. Kulcsár Sándor úgy véli, hogy különbséget kell tenni nagyváros és vidéki települések között. Sok olyan megoldást, ami egy több milliós városban hasznos, és működőképes, nem lehet, és nem is kell ráerőszakolni a vidékre.
