A szankciók körébe vont uniós exportból legalább 1 milliárd dollárnyi termék tűnt el az orosz gazdasági partnerek felé irányuló tranzitforgalomban, ami jelentősen hozzájárult Vlagyimir Putyin háborús gazdaságának az életben tartásához – írta a Financial Times.
A nyugati tisztviselők szerint a „szellemkereskedelem” elsősorban a kettős felhasználású, azaz katonai és hírszerzési célokra is alkalmas termékeket érinti, amelyek szigorú exportellenőrzés alatt állnak. Ezeknek az áruknak csak mintegy fele jutott el a megadott célállomására, Kazahsztánba, Kirgizisztánba és Örményországba.
A nyilvántartások eltérése arra utal, hogy Oroszország úgy kerülte meg a széles körű szankciókat, hogy közvetítők, ügynökök vagy beszállítók hamis célállomásokat tüntettek fel az uniós vámáru-nyilatkozatokon.
Ez a trükk segített Moszkvának abban, hogy továbbra is hozzáférjen létfontosságú európai termékekhez, egyebek között repülőgép-alkatrészekhez, optikai berendezésekhez és gázturbinákhoz.
Az áruk túlnyomó része az Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos balti országokból származott, ám a céljukat soha nem érték el – a hatóságok szerint nagy valószínűséggel itt található meg a csempészhálózat központja.
Katonai célokra felhasználható termékek tűntek el nyom nélkül, olyan országok felé tartva, amelyek barátságosak Moszkvával. Hova máshova mehetnének? Nyilvánvaló, hogy a háborúban álló, kimerült, importtilalmakkal küzdő Oroszország ezzel próbálja kipótolni a készleteit
– jelentette ki Erki Kodar, a szankciókért felelős észt miniszter.
A különbséget az elküldött és a megérkezett termékek között azzal sem lehet megmagyarázni, hogy véletlenül leestek a teherautó platójáról, mivel néhány árukategória – köztük a gázturbinák, a forrasztópákák és a rádióberendezések – szinte teljesen kámforrá váltak, és szállítás közben az összes eltűnt. Ezek pedig olyan eszközök, amelyek kulcsfontosságúak az orosz hadsereg és a gazdaság életben tartásához.
Az Ukrajna 2022-es invázióját követő 13 hónapban például Litvánia adatai szerint 84 millió dollár értékben küldött ilyen árukat Kazahsztánba, amely viszont csak 11 millió dollár értékben számolt be az átvételről.
Fotó: AFP
Bár az elmúlt egy évben az szigorú szankciókat vezetett be Moszkvával szemben, még mindig rengeteg kiskapu maradt, amelyet a törvényhozóknak be kell tömniük. Ezek közül az egyik legfontosabb az úgynevezett reexport problémája, amikor az áruk egy harmadik, barátságos országon keresztül jutnak el Oroszországba.
A szellemkereskedelem azonban már ezt is megkerüli, és az áruk gyakorlatilag bármikor elveszhetnek a szállítás közben, hála a kiterjedt csempészhálózatnak.
Több érintett európai ország, így Litvánia is most azon dolgozik, hogy még szigorúbb korlátozásokat vezessen be nemcsak Oroszországra, hanem annak partnereire is. A litván kormány azt vizsgálja, milyen nemzeti intézkedésekkel lehet megakadályozni, hogy a legfontosabb termékek elhagyják az országot.
Az észtek az unióból kilépő áruk teljes tranzittilalmát támogatják, amely nemcsak a kettős felhasználású termékekre, hanem minden szankciók és korlátozások alá eső termékre érvényes lenne, ha az oroszbarát országokról van szó.
A csempészek tartják életben az orosz alkoholpiacotA szankciókat megkerülve, állami támogatással virágzik a prémiumszeszimport. |
A legnagyobb probléma azonban az, hogy a szellemkereskedelem nem feltétlenül ezekkel a kaukázusi és közép-ázsiai országokkal együttműködve jön létre, hanem őket is megkerüli – a csempészeknek egyszerűen csak könnyebb itt átlépniük a határt, mint az Európai Unióban.
A gazdaságunk védelmében nem csatlakoztunk a szankciókhoz, azonban a csempészet súlyos károkat okoz nekünk is, és mindent megteszünk azért, hogy a mi oldalunkon megakadályozzuk a reexportot
– nyilatkozta Murat Nurtleu, Kazahsztán külügyminisztere. A politikus szerint Kazahsztán el akarja kerülni, hogy a szankciókerülés melegágyává váljék, és kész az EU-val is tárgyalni egy közös stratégiáról.
A szellemkereskedelem miatt elveszett áruk értéke valószínűleg sokkal magasabb, mint 1 milliárd dollár, mivel a jelentés csak olyan mintára vonatkozott, amelyet össze tudtak vetni a nemzetközi kereskedelmi forgalomra vonatkozó adatokkal.
