A nyugati szankciók dacára az oroszok jelentős árnyéktartalékokat tudtak felhalmozni az ország megtépázott nyersanyagexportjából. A pénzhegy azonban nincs biztonságban, és hamarosan ezek is csatlakozhatnak a zár alá vett eszközökhöz – írta a Bloomberg.

The Liberian-flagged oil tanker Ice Energy (L) transfers crude oil from the Russian-flagged oil tanker Lana (R) (former Pegas), off the shore of Karystos, on the Island of Evia, on May 29, 2022. - Greece will send Iranian oil from a seized Russian-flagged tanker to the United States at the request of the US judiciary, Greek port police said Wednesday, a decision that angered Tehran. Last month the Greek authorities seized the Pegas, which was said to have been heading to the Marmara terminal in Turkey. The authorities seized the ship in accordance with EU sanctions introduced after Russia invaded Ukraine in February. (Photo by Angelos Tzortzinis / AFP)
Az orosz szankciókerülés egyik legfontosabb eszköze, az olajszállító árnyékflotta.
Fotó: Angelos Tzortzinis

Oroszország a 2022-es nyersanyagexportjából származó, körülbelül 227 milliárd dolláros bevételének mintegy harmadát külföldre tudta menteni, ez azonban most új célpontot jelent az Egyesült Államokban és szövetségeseinek, amelyek tovább szigorítanának az ukrajnai invázió miatt kivetett szankciókon.

A közel 80 milliárd dollárnyi szétszóródott készpénz, ingatlanok és külföldi leányvállalatokban lévő befektetések formájában kerülte meg a szankciókat – ez az úgynevezett árnyéktartalék, amely az oroszokat a víz felett tartotta az elmúlt egy évben.

Az árnyéktartalék a folyó fizetési mérleg rekordméretű többletének, nagyjából az és az különbözetének a mellékterméke. Annak köszönhetően, hogy Európa késlekedett az orosz energiaszektor elleni korlátozásokkal, a Kreml története egyik legnagyobb mérlegtöbbletét tudta felhalmozni, ami gyakorlatilag semmissé tette a jegybank eszközeinek tavaly márciusi befagyasztását. Oroszország ezzel visszanyerte azt, amit elveszített.

A külföldön elrejtett vagyon a kormány egyik aranytartaléka volt az elmúlt egy évben, ám ahogy az egyre kevésbé függ az orosz energiaszállítmányoktól, ezek a külföldi dugipénzek is egyre nagyobb figyelmet kapnak.

Bár Oroszország számára ez a tartalék tavaly életmentő volt, most vonzó célponttá vált Ukrajna szövetségesei számára, ráadásul ezzel párhuzamosan egyre több állam, például Kanada és Németország is arról vitatkozik, hogy a befagyasztott orosz vagyon milliárdjait az ukrán újjáépítésre használják fel.

Az árnyéktartalék levadászása azonban komoly problémát jelenthet, 

hiszen nem véletlen, hogy eddig elkerülték az Egyesült Államok és az EU figyelmét. Az viszont látható, hogy a pénzek milyen irányba mozognak: a szankciókat megkerülő olajszállító flotta finanszírozása, valamint a külföldi bankokban nyitott orosz számlák is innen eredhetnek.

Oroszország hatalmas vagyont halmozott fel az egyre keményebb szankciók mellett is, aminek segítségével tavaly a Putyin-rezsim talpon tudott maradni. Az viszont kérdéses, hogy ez elegendő lesz-e a 2023-as költségvetési hiány finanszírozására, és vajon a nyugati szövetségesek el tudják-e zárni ezt a pénzcsapot 

– mondta Szergej Gurijev közgazdász, aki egykor az orosz kormány tanácsadója volt, de pár évvel ezelőtt Franciaországba menekült.