Rávilágíthat az Európai Unión belüli törésvonalakra a közösség vezetőinek csütörtöki csúcstalálkozója, miközben sokasodnak a kételyek azzal kapcsolatban is, hogy
az unió képes-e egyszerre kezelni a szaporodó válságokat az ukrajnai és izraeli háborútól az örmény–azeri konfliktuson át a Koszovó és Szerbia közötti feszültségig.
Leginkább azonban a közel-keleti konfliktus nyomja rá a bélyegét az uniós agendára, letaszítva a napirend éléről az Ukrajnában dúló háborút, ráadásul az izraeli történések terén a közösségen belül az egység is jóval távolabbi.
Noha az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az EU-t geopolitikai tényezővé szeretné formálni, a két háború rámutat az unió külpolitikai befolyásának határaira is, különösen, hogy a kontinens vezetői sem képesek egységes álláspontot kialakítani Izrael kérdésében.
Még abban a kérdésben sem tudtak megegyezni, hogy tűzszünetre vagy a harcok humanitárius szüneteltetésére szólítsanak fel. Az unió soros elnöki címét betöltő Spanyolországot vezető Pedro Sanchez a tűzszünet szó használata mellett érvelt, míg Németország és mások szerint minden tartós szünet a harcokban Izrael azon jogát korlátozná, hogy megvédje polgárait a Hamasszal szemben.
A következetlen, zűrzavaros üzenetek meggátolják a blokk geopolitikai céljainak elérését is. |
Az Ukrajnával szembeni orosz invázió ugyan tavaly sosem látott egységet hozott, ám a közel-keleti konfliktus hasonlóképp fordulópontot jelent, miközben a tagállami vezetők saját hazájukban is egyensúlyozni kénytelenek az Izrael- és palesztinpárti csoportok között. További gondot jelent a számos országban jelen lévő terrorfenyegetettség, amit a Hamász támadása utáni franciaországi és belgiumi támadások is jeleztek.
Lengyelország és a Balti-országok ugyanakkor úgy gondolják, hogy a fókusznak továbbra is az unió határánál zajló háborún kellene maradnia,
így a csütörtöki csúcson is a viták középpontjába kerülhet az unió hadiiparának finanszírozása is, többek között az Európai Békeprogram forrásainak kibővítése. Ukrajna részéről Volodimir Zelenszkij elnök is üzenetet intéz majd az uniós vezetőkhöz, videókapcsolaton keresztül. Kijev legfőbb szövetségesei szerint nem szabad hagyni, hogy a közel-keleti háború elterelje Brüsszel figyelmét – írja a Politico.
Azonban ahogy az EU eddig kezelte az izraeli háborút, az befolyásolja a közösség tekintélyét is. A bizottság túlságosan Izrael-párti kiállása sok fejlődő országban, főként az iszlám világban aláásta az EU morális fölényét, hiszen ezt kettős mérceként és képmutatásként értékelik ezekben az országokban, amin a Gázában egyre szaporodó civil áldozatok csak tovább rontanak.
A zűrzavaros, nem egységes kommunikáció sem használ a kérdésben, így miután egy biztos a palesztinoknak szánt segélyek felfüggesztéséről beszélt a Hamász támadása után, hamarosan a bizottság visszatáncolni kényszerült a kérdésben, mondván csak felülvizsgálják azok folyósítását. A közös álláspont kialakítása azonban elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy az EU geopolitikai szereplőként léphessen fel, ám ez egyáltalán nem könnyű az egyik legmegosztóbb kérdésben.
