Az Egyesült Államok és szövetségesei új szankciókat terveznek Irán ellen, Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint a döntést napokon belül meghozhatják, és az érintheti Teherán olajexportját is. „Terítéken van az iráni terrorizmus finanszírozásának megszakítására irányuló valamennyi lehetőség” – jelentette ki.
Az amerikai republikánusok is több intézkedést fontolgatnak a kongresszusban Iránnal szemben, kérdés azonban, hogy milyen lehetőségek állnak Washington rendelkezésére.
Az Egyesült Államok ugyanis már betiltott szinte minden kereskedelmet az iszlám köztársasággal, blokkolta a teheráni kormányzat amerikai eszközeit, megtiltott mindenféle amerikai együttműködést és fegyvereladást. A Kongresszus Kutatói Szolgálatának (CRS) tavalyi jelentése szerint több ezer iráni és külföldi személyt és vállalatot szankcionáltak az iráni nukleáris program, az emberjog-sértések és terrorista csoportok támogatása miatt.
Az Irán elleni amerikai szankciócsomag vitathatatlanul a legkiterjedtebb és legátfogóbb, amelyet az Egyesült Államok bármely országgal szemben fenntart
– összegezte a CRS. Ennek ellenére Izrael is a büntetőintézkedések további szigorítását követeli.
Milyen szankciót vethet még be Washington?
Peter Harrell, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács korábbi tisztviselője szerint további szankcióként megcélozhatják az iráni olajat, és agresszívebben léphetnek fel az iráni fedőcégek és az exportot finanszírozók ellen.
Irán azonban jelenleg napi több mint hárommillió hordó olajat hoz a felszínre, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) harmadik legnagyobb termelője (összességében a 7.). Szakértők szerint pedig túl erősek az olajár esetleges jelentős drágulása miatt aggodalmak, különösen az újraválasztásra készülő Joe Biden elnök számára ahhoz, hogy megakadályozzák ilyen mennyiségű olaj kiesését a világpiacról még úgy is, hogy az OPEC-nek van elegendő felszabadítható kapacitása a hiány pótlására.
A Forbes szerint
valószínűbb ezért, hogy az újabb amerikai büntetőintézkedések az iráni rakéta- és drónprogramot célozzák majd,
valamint igyekeznek szigorúbb szankciók meghozatalára bírni az Európai Uniót és a többi nyugati szövetségest, jelenleg ugyanis elsősorban Washington bünteti Teheránt.
„Amerikai perspektívából nézve realistának kell lennünk, mert bár mindig vannak újabb szankciók, amelyeket ki lehet vetni, olyan világban élünk, ahol a tényleges gazdasági nyomás egyre csökken, mivel már annyi büntetőintézkedés van érvényben” – nyilatkozta Harrell a Reutersnek.
Amit már szankcionáltak
Az amerikai szankciók Irán nukleáris képességeit, energia- és védelmi ágazatait, kormányzati tisztviselőit, bankjait és az iráni gazdaság más aspektusait célozták meg.
- Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be az Iráni Atomenergia Szervezet és más vállalatok ellen, amelyek szerinte kapcsolatban állnak az iráni atomprogrammal, valamint több tucat bankkal, köztük az iráni központi bankkal szemben.
- Washington emellett célba vette a Nemzeti Iráni Olajtársaságot, a kőolajipari minisztériumot és másokat is, hogy megpróbálja korlátozni az energiaágazatából származó bevételeket, és Iránon kívüli – többek között kínai és egyesült arab emírségekbeli – vállalatokat az iráni petrolkémiai termékek és kőolaj kereskedelme miatt.
- Az Egyesült Államok több szankciócsomagot is bevezetett az iráni Forradalmi Gárda (IRG), a külföldön működő Kudsz Erők és a védelmi minisztérium, valamint a velük kapcsolatban álló személyek és szervezetek ellen. Washington az IRG-t és a Kudsz Erőt is külföldi terrorista szervezetnek minősítette – előbbit az EU-ban még nem sikerült elérni.
- Szankcionáltak iráni kormányzati tisztviselőket, köztük Ebrahim Raiszi elnököt.
A szankciók segíthetnek megfékezni Izraelt
A nyugati szövetségesek azt remélik, hogy az Irán elleni gazdasági és politikai szankciók szigorításával esetleg féken tarthatják Izraelt is, és mérsékelhetik a hétvégi drón- és rakétatámadásra adott választ.
Jospeh Borrell az EU vezető diplomatája arról számolt be, hogy a tagállamok közül többen sürgetik a már meglévő büntetőintézkedések szélesítését. Brüsszel decemberben már vetett ki szankciókat annak érdekében, hogy megakadályozza Iránta drónok gyártásában, amelyeket Moszkva használ az ukrajnai háborúban – Borrell szerint ezt is szigoríthatják.
Nagy áttörésre nem kell számítani az EU-tólBár Irán szankcionálása várhatóan már az e heti EU-csúcson is napirendre kerül, a részletekről az Erste értékelése szerint sokkal inkább a jövő keddi külügyminiszteri tanácskozáson dönthetnek majd. Így a tényleges lépések bejelentése legkorábban is csak azután várható. A már eddig is érvényben lévő intézkedések miatt azonban az elemzők szerint túl jelentős szigorításra nem érdemes számítani. |
