Az Egyesült Államok azt akarja elérni, hogy Irán ne szállítson drónokat Oroszországnak, valamint a pilóta nélküli repülőgépekhez (UAV) szükséges alkatrészeket se exportálja Moszkvának. Az ezzel kapcsolatos megbeszélések a fogolycsere-megállapodásról szóló tárgyalások mellett zajlottak névtelenségüket kérő források szerint. Az egyeztetéseken Katar és Omán közvetített a felek között.
Teherán hivatalosan tagadja, hogy drónjait Ukrajnában használják, de diplomáciai csatornákon keresztül többször is kérte Oroszországot, hogy hagyja abba a bevetésüket a háborúban. Washington azonban konkrétabb lépéseket vár el a perzsa államtól – árulta el egy iráni diplomata az FT-nek. Az is kérdéses, hogy a közel-keleti ország mennyire gondolta komolyan a Moszkva felé tett követelését, hiszen eddig rengeteg UAV-ot adott el az eurázsiai országnak.
A múlt héten derült ki, hogy az Egyesült Államok és Irán közel vannak egy fogolycseréről szóló megállapodás lezárásához. Ennek értelmében a perzsa állam öt, kémkedés vádjával letartóztatott amerikait engedne szabadon, akik a múlt héten börtönből házi őrizetbe kerültek. Washington szintén öt iráni állampolgár engedne el, valamint Teherán hozzájuthat ahhoz a hatmilliárd dollárjához, amelyet az amerikai szankciók részeként Dél-Koreában befagyasztottak.
Ez az összeg egy katari számlaszámla kerülne és az iráni kormány nem használhatná fel szankciók alá vett áruk vásárláshoz. A források szerint
a drónokkal kapcsolatos amerikai felvetés nem befolyásolja a fogolycsere létrejöttét.
Azt nem tudni, hogy az atomalku felújításához milyen módon kapcsolódna az UAV-ok kérdése. A közös átfogó cselekvési tervet (JCPOA) vagy egyszerűbben iráni atomalkut 2015-ben írta alá Irán, az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Oroszország, Egyesült Királyság, Kína, Egyesült Államok és Franciaország), valamint Németország.
Donald Trump amerikai elnök 2018-ban bejelentette, hogy Washington kilép az iráni atomalkuból. Ezután az Egyesült Államok még keményebb szankciókat hozott Iránnal szemben, amit Teherán azzal torolt meg, hogy urándúsítását a fegyverprogramhoz szükséges szint közelébe emelte. Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnök többször is jelezte: Washington kész visszatérni az atomalkuhoz, azonban Teherén bizalmatlan, attól tartanak,
hogy Biden vagy egy másik elnök bármikor meggondolhatja magát.
A kölcsönös bizalmatlanság közepette az 5 + 1 csoport 2021 április óta tárgyal Bécsben Iránnal az atomalku helyreállításáról, Biden célja, hogy a jövő évi elnökválasztás diplomácia sikert mutathasson fel, a fogolycsere pedig annak számítana. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez nem jelenti a konfliktus megoldását, hiszen az atomalku kapcsán kevés előrelépés történt.
Becslések szerint
Irán több száz Sahid kamikazedrónt szállított Oroszországnak,
amelyekkel nagy pusztítást végzett az ukrán infrastruktúrában. Az egyébként jó minőségő járművek jóval olcsóbbak a lelövésükre használt légvédelmi rakétáknál, ami egyes katonai szakértők szerint hosszú távon Moszkvának kedvezhet. Az orosz vezetés célja ugyanis az ukrán légvédelem és az energiainfrastruktúra kimerítése. A perzsa állam a drónok mellett kiképzőket is küldött.
Orosz Albatrosz drónok rajzanak a háborúba Tatárföldről, ahol valamit forralnak IránnalNem csak drónokat vásárolt Irántól Oroszország, a Tatárföldön felépült és bővül egy üzem, ahol iráni technológia felhasználásával gyártják is az ukrán hadszíntérre az UAV-okat. Az Albatrosz egy mezőgazdasági technológiákra szakosodott orosz cégcsoport de elismerték, hogy a hadsereggel is kapcsolatban vannak. Az orosz védelmi minisztérium júniusban tett közzé egy videót, amelyen orosz katonák Ukrajnában Albatrosznak nevezett drónokat bocsátanak fel. |
