BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Isfahan Oil and Gas Refinery Company in Iran

Brutális hatással lehet az üzemanyagárakra Irán akciózása: az egekbe ugorhatnak az olajárak

Egyelőre esnek az olajárak, azonban a közel-keleti helyzet eszkalálódása és Irán újabb akciói messze száz dollár fölé röpíthetik.

Az éleződő közel-keleti feszültség ellenére hétfőn esett az olaj világpiaci ára, reggel a Brenté májusi szállításra 0,5 százalékkal, hordónként 89,95 dollárra, az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate-é 0,6 százalékkal, 85,14 dollárra. (Egy dollár 368,4 forint.)

Isfahan Oil and Gas Refinery Company in Iran
Irán olajlétesítményei elleni támadás felpörgetné a világpiaci árakat / Fotó: AFP

A Reuters tudósítása szerint a piac már előre beárazta az Izrael ellen a hétvégén végrehajtott iráni támadást, mivel Teherán azt gyakorlatilag bejelentette, csak az ideje és a mérete volt kérdéses. A befektetőket az is megnyugtatta, hogy a drónok és rakéták 99 százalékát lelőtték, és a maradék is igen csekély károkat okozott.

A támadás nem követelt emberáldozatot sem, így talán visszafogottabb lesz Izrael válasza. De nyilvánvalóan nagyon sok még a bizonytalanság

– mondta a hírügynökségnek Warren Patterson, az ING vezető árupiaci stratégája.

Közbelép az OPEC

Irán jelenleg napi több mint hárommillió hordó olajat hoz a felszínre, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) harmadik legnagyobb termelője. Az ellátási kockázatokat az jelentené, ha válaszképpen szigorúbban betartanák az atomprogramja miatt Iránra kivetett olajszankciókat, vagy Izrael az ország energetikai infrastruktúrájára mérne válaszcsapást, emlékeztetett az ING a klienseknek írt hétfői jegyzetében. Ez része lehetne a nyílt háborúnak Izrael és Irán között.

Az OPEC-nek van kihasználatlan kapacitása, ha nagyon megugranának az árak / Fotó: AFP

Ha jelentős olajmennyiség esne ki a világpiacról, az Egyesült Államok felszabadíthat további mennyiséget a stratégiai tartalékból, és az OPEC is rendelkezik napi ötmillió hordót meghaladó kihasználatlan kapacitással. Az ING jegyzete szerint ennek 

a kapacitásnak egy részét ismét termelésre fognák, ha az olaj ára jelentősen megugrana a feszültség hatására,

mivel „az OPEC nem akarja, hogy túl magasra emelkedjenek az árak, hiszen az a kereslet összeomlásának kockázatával jár”.

Lehet száz dollár az olajár

Ennek ellenére ágazati elemzők szerint könnyen elképzelhető, hogy a feszültség hordónként száz dollárra és annál is magasabbra pörgeti az olajárat.

Az iráni olajtermelő vagy exportáló létesítmények elleni bármilyen támadás száz dollárra viszi fel a Brent hordónkénti árát, a Hormuzi-szoros lezárása 120-130 dolláros szintre

– nyilatkozta a CNBC-nek Andy Lipow, a Lipow Oli Associates elnöke.

A globális kőolajipar ráadásul a többéves alulfinanszírozás miatt ma veszélyeztetettebb, mint korábban volt, figyelmeztetett Josh Young, a Bison Interest olaj- és gázbefektetési vállalat portfóliómenedzsere. Így az ellátási lánc bármiféle zavara jóval száz dollár fölé röpítheti az árat.

Szigoríthatják az olajipari szankciókat is

Ha Irán eszkalálja a helyzetet, akkor az Egyesült Államok és szövetségesei nagy nyomás alá kerülnek, hogy ismét szigorítsák a teheráni olajipar ellen korábban bevezetett szankciókat, vélekedett David Bassanese, a tőzsdén kereskedett alapok vezető ausztrál szolgáltatója, a Betashares vezető közgazdásza.

A Hormuzi-szoros esetleges lezárása is komoly hatással lenne az árakra / Fotó: AFP

Az iráni olajexport nőtt az elmúlt években, mivel az Egyesült Államok „a jelek szerint passzívan elfogadta, hogy ez segíthet nyomottan tartani a világpiaci olajárakat”.

Jöhetnek az újabb szankciók Irán ellen

A Financial Times jelentése szerint az Európai Unió tagállamai új szankciókat fontolgatnak Teherán ellen, miközben minden létező diplomáciai csatornán keresztül nyomást is gyakorolnak Iránra az esetleges eszkaláció elkerülése érdekében, amelynek kockázatait jelentősen erősíti a hétvégi támadás.
A legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 csoport vasárnapi rendkívüli videós egyeztetésén a részt vevő európai országok – Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság – egyetértett, hogy három területre koncentrálnak: az iráni akció elítélésére és a szolidaritás kifejezésére Izraellel; potenciális szankciók kidolgozására; illetve minden eszköz felhasználására, hogy lehűtsék a kedélyeket.
A brit gazdasági napilap értesülései szerint a uniós tisztségviselők „irgalmatlan mennyiségű kontaktust” létesítettek iráni kollégáikkal az elmúlt napokban a feszültség csökkentése érdekében. Többek között Joseph Borrell, az EU vezető diplomatája is egyeztetett Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszterrel. Borrell keddre összehívta az uniós külügyminiszterek rendkívüli ülését is, amelyet a Politico tudósítása szerint videós kapcsolaton keresztül tartanak majd.

A drónipar lehet a célpont

Az egyelőre kérdéses, milyen büntetőintézkedéseket vezethetnek be Teherán ellen, amelyet már így is jelentős szankciók sújtanak az atomprogramja és Oroszország katonai támogatása miatt. A G7-egyeztetésen felmerült, hogy 

minősítsék terrorista szervezetnek az Iszlám Forradalmi Gárdát,

amelyet az EU már jó ideje fontolgat, de nem tudott konszenzusra jutni a kérdésben.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint szóba jöhetnek az iráni drón- és rakétaprogram korlátozását célzó további büntetőintézkedések. Kérdés, hogy ez mit jelent, mivel Brüsszel decemberben már vetett ki szankciókat annak érdekében, hogy megakadályozza Iránta  drónok gyártásában, amelyeket Moszkva használ az ukrajnai háborúban. A DPA tudósítása szerint Annalena Baerbock német külügyminiszter mindenesetre támogatja a szigorúbb büntetőintézkedéseket Teherán ellen.

A közel-keleti válság téma lesz az e heti uniós csúcstalálkozón is.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.