Versenyben a világgal

Elemzés | Vélemény
A Versenyképesség Kutató Központ 20 éve végez kutatásokat a magyarországi üzleti szféra és menedzsment tevékenységével kapcsolatban. A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) által létrehozott intézmény elsősorban a vállalati versenyképességet vizsgálja

A kutatásokat 1995-ben indítottuk el az egyetemen, amelynek célja a mikrogazdasági, főként a hazai vállalati szférára eredményeinek bemutatása. Eddig több mint 100 műhelytanulmány, közel 50 PhD disszertáció, illetve több magyar és angol nyelvű szakfolyóirat ismertette a dolgozatokat.


A különféle tanulmányok egyik legfőbb konklúziója: Magyarország az említett időszakban mindegyik versenyképességi listán hátrébb került. Ebben az is közrejátszott, hogy a világgazdasági átrendeződések nyomán számos, korábban nem értékelt ország került be a listákba, és az is, hogy az elénk került államok az értékelt jellemzőkben eredményesebbek voltak éppen úgy, mint a GDP növekedésben.


Ezzel együtt a hazai vállalatok sokat fejlődtek a 20 évvel ezelőtti állapotokhoz képest – derült ki vizsgálatokból. A nemzeti versenyképességi kutatások egyik innovációja az volt, hogy a makrogazdasági teljesítmény mögött a vállalati szférára is nagyobb figyelmet fordított. A versenyképességi listák mindegyikében szerepel az üzleti, vállalati szféra értékelése. Nem ismerünk azonban olyan több éve tartó kutatást, amely a versenyképesség középpontjába magukat a vállalatokat állítaná, és az ő nézőpontjukból igyekeznek következtetéseket megfogalmazni a nemzetgazdaság versenyképességére. A Versenyképesség Kutató Központ ezt a hiányt igyekszik pótolni.


Mi a közös az 50 főt foglalkoztató magántulajdonú középvállalatban és a több tízezer főt foglalkoztató nemzetközi nyílt részvénytársaságban? – adódik a kérdés. Az biztosan, hogy itt működnek és hat rájuk a társadalmi és gazdasági környezet. Ezek a hatások eltérőek, és a vállalati szféra számos ismérv és jellemző alapján nem homogén populáció. Fő vizsgálati szempontnak az irányítási és gazdálkodási módszerek alkalmazását és a vállalatvezetők felkészültségét választottuk. Ehhez igazodóan dolgoztuk ki kérdőívünket, amely a 3-5 évente megismételt empirikus felmérések alapja. Hány vállalat alapján mondhatunk bármit is „a” vállalatokról? A WEF és IMD is alkalmaz kérdőíveket. A megadott számok alapján egyes országokból átlagosan 50-70 kérdőív érkezik vissza. Arra törekedtünk, hogy legalább 300 vállalatunk legyen, és mintánk jellemzésével megadjuk azokat a korlátokat, amelyek az eredmények érvényességének limitet szabnak.


A kérdőív szerkezete és a minta nagysága ad alapot arra, hogy a minta jellemzőit figyelembe véve megállapításokat tehessünk a vállalatok teljesítményére, alkalmazkodásukra, módszertani felkészültségükre, kihívásaikra és azok kezelésére általában is, és egy-egy részterületre is, például logisztika, finanszírozás. Megállapításainkat igyekszünk összevetni a fejlett piacgazdaságok vállalataira vonatkozó megállapításokkal, és következtetéseket megfogalmazni a fejlesztendő területekre és ismeretekre vonatkozóan. A felmérések első eredményeit hagyományosan egy gyorsjelentésben foglaljuk össze.


A kutatási eredmények és listák inkább állapotjelző GPS koordináták, úti célok és térképek nélkül, azt, hogy hová tartsunk, és hogyan érjünk oda, az érintettekre bízzák. A versenyképesség az 1990-es évektől, Michael Porter könyveinek is köszönhetően gyakran használt fogalommá vált itthon és külföldön egyaránt. „Legyen az EU a világ legversenyképessebb régiója” – szerepelt például az EU lisszaboni stratégiájában. Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász egyik cikkének címe szerint a versenyképesség rögeszme (obsession). „Legversenyképesebb” országok ámulatba ejtő sikereinek, majd kudarcainak lehettünk tanúi az elmúlt két évtizedben. Különösen csodaszerként tűnik fel, amikor eredményes és hatékony működését kellene elősegíteni. A gazdasági válság óta azonban mintha nem működne ez a csodaszer.


A versenyképességre vonatkozó ismereteink gazdagodnak lassan három évtizede, multidiszciplináris szakterületté nőtte ki magát. Egy olyan területté, amely az egyes szakterületek és szakmák képviselőit arra inti, hogy ki kell mozdulniuk szakmájuk komfortzónájából, beszédbe kell elegyedniük más szakmák képviselőivel. Egy olyan területté, amely rámutat arra, hogy a nemzetgazdasági teljesítmények értékelésére a GDP nem elegendő mutató és az erre hatással lévő tényezőkre is figyelemmel kell lenni. Egy olyan területté, amely exponálta, hogy a gazdasági teljesítményekre társadalmi tényezők hatnak, és ezek a hatások feltérképezhetők, és kitartó, szisztematikus munkával befolyásolhatók. Egy olyan területté, amely felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetgazdasági teljesítményekre ráhatással lévő egyik szféra sem képes egyedül annak növelésére.


Egy olyan területté, amely felhívja a figyelmet arra, hogy kívülre és előre kell tekintenünk teljesítményeink értékeléséhez. A versenyképesség nem rögeszme és nem csodaszer. Inkább Google map GPS alkalmazás nélkül. Pozícionálhatjuk magunkat és célt választhatunk segítségével, hogy adottságainkkal és lehetőségeinkkel jobban élhessünk. A követendő utat azonban magunknak kell mozaikokból helyesen kirakni és együttműködve bejárni.

A megújuló Corvinus éve

A Corvinus hat kara idén összesen 3858 hallgatót vett fel, felülmúlva ezzel még az egy évvel korábbi, szintén kiemelkedő eredményét is. A fokozott érdeklődés valós visszajelzést jelent az egyetem presztízséről és az ott kiadott diplomák piacképességéről, amelyet a munkaerőpiaci visszajelzések is évente igazolnak. A BCE Gazdálkodástudományi Kara 1803 felvett hallgatóval az országos lista dobogósa, eredményeivel meghaladva a tavalyi évben bekerült gólyák számát. A képzési területek közül a gazdaságtudományi, az informatikai, a pedagógus és a társadalomtudományi szerepelt jobban, mint tavaly: ezeken a területeken iratkozhat be a tavalyihoz képest több hallgató az egyetemre.


Varga Mihály: folytatódhat az adócsökkentés

Elsősorban a gazdasági növekedést támogató szolgáltatások adója csökkenhet a közeljövőben.

Egyre több lehetőséghez jutnak a kkv-k

A garancia a vállalkozásoknak azért jó, mert a fedezetpótlás segíti a hitelhez jutást, és alacsonyabb kamatszintet is biztosíthat számukra – mondta Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója a Világgazdaság konferenciáján.
Világgazdaság Piactér