BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
magyar közigazgatás

Tízéves a járási rendszer – tapasztalatok és jövőkép

Tíz év elteltével a járási rendszer szervesen illeszkedik a magyar közigazgatási működésbe, szervezeti struktúrája letisztult, az állampolgárok elfogadták, megkedvelték, és előszeretettel intézik ügyeiket a járási hivatalban, azon belül is elsősorban a kormányablakban.
Szerző képe
Bíró Zsolt
a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. gazdaságfejlesztési üzletágának vezető szakértője
2023.12.27., szerda 10:00

Egy évtized elteltével időszerű a járások működési tapasztalatainak rövid áttekintése. A magyar közigazgatás történetében meghatározó szerepe volt a járásnak mint területi igazgatási egységnek. Előzményei egészen az Árpád-korig nyúlnak vissza, de a járási területet érintő illetékesség először csak a 15. század első harmadából származó pénzügyigazgatási dokumentumokban lelhető fel. Bár a járások közigazgatási szerepköre folyamatosan változott, a középkortól egészen az 1983-as megszüntetésig megkerülhetetlen szerepet töltöttek be az államigazgatásban.

Budapest, 2022. november 12.
A magyar címer Budapest Főváros Kormányhivatala angyalföldi Kormányablakánál a myhive Thirteen (korábban: Xenter 13) Irodaházon a Teve utca és a Róbert Károly körút találkozásánál.
MTVA/Bizományosi: Róka László 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.Budapest, 2022. november 12.A magyar címer Budapest Főváros Kormányhivatala angyalföldi Kormányablakánál a myhive Thirteen (korábban: Xenter 13) Irodaházon a Teve utca és a Róbert Károly körút találkozásánál.MTVA/Bizományosi: Róka László ***************************Kedves Felhasználó!Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
A magyar címer Budapest Főváros Kormányhivatala angyalföldi kormányablakánál. Fotó: Róka László

A kormány 2011-ben hozott döntést arról, hogy 2013. január 1-jétől a hatékonyabb, takarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében – a települési és a megyei szint között – járásokat hoz létre, amelyek az államszervezet legalacsonyabb szintű területi egységeként működnek. Az Országgyűlés 2012-ben a járások kialakításáról szóló törvény elfogadásával újraépítette a Kádár-korszakban megszüntetett járási rendszert, amely a vármegyeinél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátását biztosítja. Az elmúlt évtizedben számos törekvés volt e rendszer hatékonyabbá, méretgazdaságosabbá tételére és az ügyintézés könnyítésére. Az első, 2015-ös átalakítás jelentősen egyszerűsítette a járási hivatalok struktúráját, megszűntek a megyei szakigazgatási szervek, és ezzel párhuzamosan a járási hivatalok szakigazgatási szervre és törzshivatalra történő felosztása is, így egységesebb hivatali struktúra jött létre. A második nagy átalakítás 2017-ben a járási hivatalokat három kategóriába osztotta: járási hivatalok, kiemelt járási hivatalok és megyeszékhelyek járási hivatalai. A járási szint ekkor vált a hatósági jogalkalmazás legfontosabb szintjévé. A harmadik, 2020-as változtatás során tisztításra kerültek a járási hivatalok hatáskörei, több olyan feladatot is vármegyei szintre emeltek, amely a kezdetektől járási hatáskörben volt. A módosítás óta a járási hivatalok kizárólag járási szintű ügyekkel foglalkoznak. 

Az újjáalakítást követően folyamatosan bővült a kormányablakban intézhető ügyek száma is, 2017-ben 1573, 2023-ban már több mint 2500 ügykört intézhetnek itt a polgárok. 

Kisebb járásokban az ügyfélforgalom döntő többségét (akár 90 százalékát) a kormányablakok bonyolítják le. A legközelebbi kormányablaktól mért átlagos közúti távolság a fővároson kívül folyamatosan csökken. Amíg 2014-ben az átlagos távolság (214 kormányablakkal) 31,6 kilométer volt, addig 2018-ban ez a szám (296 kormányablakkal) 14,2 kilométerre csökkent. Jelenleg 313 kormányablak működik 287 településen, így az átlagos távolság tovább csökkent. 

© Unger Tamás20210430 Celldömölk

A járási hivatalba költözött a kormányablak, az ünnepélyes megnyitón elhangzott, mostantól időpontfoglalás nélkül lehet a védettségi igazolvánnyal kapcsolatos ügyeket intézni.

Fotó: Unger Tamás UT Vas Népe20210430 CelldömölkA járási hivatalba költözött a kormányablak, az ünnepélyes megnyitón elhangzott, mostantól időpontfoglalás nélkül lehet a védettségi igazolvánnyal kapcsolatos ügyeket intézni.Fotó: Unger Tamás UT Vas Népe
A járási hivatalba költözött a kormányablak, Celldömölk. Fotó: Unger Tamás

A polgárok az államigazgatással elsősorban a kormányablakban találkoznak, ezért különös jelentősége van annak, hogy milyen tapasztalatokat szereznek ezek működéséről. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. közvélemény-kutatást végzett, melyből kiderült, hogy az állampolgárok közel háromnegyede évente legalább egy alkalommal intéz ügyet kormányablakban. 

A megkérdezettek közel 80 százaléka nagyon elégedett, 15 százaléka pedig jónak véli a kormányablakok megközelíthetőségét. Az ügyféltérrel és az intézhető ügyek számával 93 százalék elégedett, de az ügyintézők hozzáállása is kimagaslóan pozitív értékeléseket kapott. 

Az előbbi pontokhoz viszonyítva az ügyfelek kevésbé elégedettek az ügyintézés gyorsaságával és az eljárások egyszerűségével.

 

Arra a kérdésre, hogy érzékelnek-e változást az utóbbi öt évben a közigazgatási ügyintézés területén, meglehetősen pozitív válaszok születtek. A megkérdezettek 35,2 százaléka pozitív irányúnak ítéli meg az elmúlt öt év változásait. Mindössze 6,5 százalék nyilatkozott úgy, hogy számára rosszabb lett a közigazgatási ügyintézés, míg a válaszadók fele nem érzékelt lényegi változást. Akik érzékeltek változást, azoknak a háromnegyede szerint egyszerűbb lett az ügyintézés, több mint 70 százalékuk szerint gyorsabbá és kétharmaduk szerint hatékonyabbá is vált.

Tíz év elteltével a járási rendszer szervesen illeszkedik a magyar közigazgatási működésbe, szervezeti struktúrája letisztult, az állampolgárok elfogadták, megkedvelték, és előszeretettel intézik ügyeiket a járási hivatalban, azon belül is elsősorban a kormányablakban. A járások újjászületése előrelépés volt a szolgáltató közigazgatás terén, a következő tíz évben pedig új területeken is fontos szerepet tölthetnek be a területfejlesztéstől a helyi identitás erősítéséig.

A szerző további cikkei

Továbbiak

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.