Reálbér-növekedés + emelkedő foglalkoztatás = fogyasztásbővülés?

A GDP statisztikában kimutatott lakossági fogyasztási kiadások 52-53 százaléka realizálódik a bolti (kiskereskedelmi) forgalomban (ezen belül 9 százalék az üzemanyag-vásárlás), további 4 százaléka pedig a gépjármű-kereskedelemben. A fennmaradó 43-44 százalékot a nem bolti fogyasztási kiadás teszi ki (különböző szolgáltatások, ezen belül értendők a közművekkel kapcsolatos kiadások is). A teljes háztartási fogyasztásba beleérti a statisztika a természetbeni társadalmi juttatásokat a kormányzattól és a nonprofit szervezetektől is. Ez utóbbi a fogyasztási kiadásoknak – tehát a ténylegesen pénzért vásárolt fogyasztásnak – nagyjából egynegyede-egyötöde. A lakossági fogyasztás aránya a teljes GDP-ben az elmúlt 29 év átlagában 62,8 százalék volt. Ehhez képest 2023 utolsó negyedévében 55 százalék alá süllyedt – ilyen alacsony az elmúlt 29 évben egyetlenegyszer sem volt. 

Még ha időközben a magyar gazdaság sokat változott is, és az export és a beruházások a GDP arányában jelentősen emelkedett is, a lakossági fogyasztás mélyrepülése aligha vitatható. Ezt jól szemlélteti az a statisztika, amely a 2021-es kiskereskedelmi forgalom volumenéhez viszonyítja az elmúlt időszak mutatóit:

Nyilván 2022-höz képest a zuhanás sokkal jelentősebb. 2024 elején a helyreállás még nem következett be, a visszaesés 2021-hez képest az első két hónapban 2 százaléknál tartott, éves összehasonlításban pedig stagnálás környékén van. Vagyis hiába mutat ki a statisztika elképesztően gyors reálbér-növekedést (2022–2023 fordulóján 10 százalék fölöttit éves összehasonlításban), ez nem fordítódik át egyelőre fogyasztásbővülésbe. Azonban azt érdemes figyelembe venni, hogy éves alapon a reálbérek pozitív fordulata csak 2023 nyár végétől érhető tetten, 2021-es bázissal számolva pedig csak novembertől. Ráadásul nem hozzáférhető egyelőre a magyar társadalom különböző csoportjainak 2023-ban bekövetkezett életszínvonal-változását bemutató statisztika. Márpedig a különböző jövedelmű társadalmi csoportok nagyon másféleképpen élték meg az elmúlt évek viharait. Azoknak az aránya, akik nem tudták megfelelően fűteni a lakásukat, a 2021-es 4,7 százalékról 8 százalékra emelkedett 2022-ben, de minden bizonnyal ez még tovább nőtt 2023-ban. 

A jövedelmi egyenlőtlenség vizsgálatának elterjedt mérőszámai a Gini-együttható és az S80/S20-mutató. Az előbbi azt méri, hogy mennyire egyenletes a jövedelem eloszlása a társadalomban, az utóbbi pedig a legalsó és a legfelső ötöd közti jövedelemkülönbséget mutatja. Minél magasabb a mutatók értéke, annál nagyobb az egyenlőtlenség. 2022-ben mindkét mérőszám alapján növekedés következett be az egyenlőtlenségben az előző évhez képest. A Gini-együttható 27,7-ről 29,0-re, az S80/S20-mutató 4,0-ről 4,5-re nőtt.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi történik a kimutatott jövedelemnövekedéssel, ha azt nem költjük el a boltokban. Egy része a többletnek lecsapódik a megtakarításokban: az ténylegesen látható a statisztikákból, hogy a nettó megtakarítási tranzakciók némileg növekedtek 2023 vége felé. Ez történhetett óvatossági megtakarítási megfontolások alapján is (nagyobb sokkok jellemzően a fogyasztás visszafogására és a megtakarítások emelésére késztetik az embereket), de azt a szempontot sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a béremelkedés döntően visszavezethető a minimálbér és a garantált bérminimum tavaly decemberi 15, illetve 10 százalékos emeléseire (valamint az idei tanárbéremelésre), mindeközben a többi esetben a vállalatok és intézmények nyújtotta bérnövekedés ennél jelentős mértékben elmaradt, így a statisztika által adott kép némileg torzítva mutatja csak a valóságot. Az autógyárak például 8 százalékos béremelésben állapodtak meg 2024-re, de számos olyan gazdasági terület, vállalkozás van, ahol ennél szerényebbek a fizetésemelések. 

Nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy 

Ez a szint a Covid 2020-as berobbanása és a nagy lezárások által okozott gazdasági sokk idejét (2020 második negyedévét) idézi, de ha ennél a szintnél tartósan magasabb munkanélküliséget keresünk a statisztikában, akkor 2016 első feléig kell visszapörgetni a naptárt. Igaz, 

sőt, ha a 2016-os évet vizsgáljuk, ahhoz képest a növekedés 200-250 ezer fő. A látszólagos ellentmondást az inaktívak számának a mérséklődése oldja fel. Egyéves távlatban több mint 50 ezer fővel, nyolcéves távlatban pedig több mint félmillióval csökkent azoknak a száma a 15–74 éves korosztályban, akik nem vesznek részt a munkaerőpiacon akár mint foglalkoztatottak, akár mint munkakeresők. Az aktivitási arány egy év leforgása alatt 66,8 százalékról 67,8 százalékra emelkedett, a foglalkoztatási ráta pedig 64,1-ről 64,7 százalékra. Ezekkel a számokkal az EU felső harmadába került Magyarország, miközben 2009-ben a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagország egyike volt. Ha mélyebbre ásunk, és az érdekel, hogy mely területek a fő kibocsátói a munkanélküliek növekvő csoportjának, akkor a rendelkezésre álló adatok sokat nem árulnak el: nincs ágazati koncentráció. 

Egyelőre tehát a munkaerőpiac változásaiból messzemenő következtetéseket nehéz levonni, de azt lehet valószínűsíteni, hogy a korábbi munkaerőpiaci feszesség valamennyit oldódhatott. Az biztos, hogy figyelemmel kell kísérni a változásokat. Alapvetően az eddig megfigyelt folyamatok folytatódására számítunk 2024 hátralévő részében:

A munkanélküliségi ráta átlagosan 4,7, a foglalkoztatási arány pedig 68,2 százalékos lehet.

Idén átlagosan 10-11 százalék körüli nominális nettó béremelkedésre számítunk. 

Tehát az alapok megfelelőek ahhoz, hogy a fogyasztás fokozatos helyreállása legyen jellemző az idei évre. Mindazonáltal azt tapasztalni, hogy bár ez a folyamat akár már 2023 harmadik negyedévétől is elindulhatott volna, ez mind ez idáig nem következett be. Ahol most (illetve 2024 első két hónapjában) tartunk, az egyelőre nem több, mint a fogyasztás süllyedésének a megállása. A növekedés leghamarabb a második negyedévtől elindulhat, és fokozatosan válthat magasabb fokozatba az év folyamán. Az év egészében a háztartások fogyasztási kiadása 2,5 százalékkal emelkedhet, és a GDP növekedéséhez 1,2-1,4 százalékponttal járulhat hozzá.