Továbbra sem hajlandó lemondani a kormány a költségvetés korai elfogadásáról, így már a húsvét utáni hetekben benyújthatja az Országgyűlésnek a jövő évi büdzsét – értesült róla a Világgazdaság. De nem csak a 2025-ös költségvetés kerülhet hamarosan a Parlament elé, hanem az idei módosítása is, miután márciusra gyakorlatilag biztossá vált, hogy felborult a korábban felvázolt makropálya. Az a különleges helyzet állhat elő, hogy egyszerre kell az Országgyűlésnek megtárgyalnia a két törvényjavaslatot.
A Költségvetési Tanács már tavaly figyelmeztette a kormányt
A Költségvetési Tanács már tavaly figyelmeztette a kormányt, hogy a vártnál gyengébb növekedés az adóbevételekre is komoly negatív hatást gyakorol, és érdemben meghatározza a 2024-es kifutását. A testületnek olyannyira igaza lett, hogy a deficitcélt tavaly többször is módosítani kellett: előbb szeptemberben 3,9-ról 5,2 százalékra, majd december utolsó napjaiban 5,9 százalékra, míg végül Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy interjúban bevallotta, hogy a tényleges hiány 6,5 százalék lett. Ezek után szinte borítékolható volt, hogy az idei költségvetéshez is hozzá kell nyúlni, főleg, hogy februárban az egész évre tervezett 2514 milliárdos hiányból 1758 milliárd már összejött, azaz 69 százaléka teljesült.
A sarokszámokról annyit tudni, hogy idei módosított 4,5 százalék után jövőre 3,7 százalékos deficittel tervez a kormány, azaz továbbra sem térünk vissza a maastrichti kritériumokhoz.
Utóbbi pedig azt is jelenti, hogy az államadósság csökkenése is a vártnál lassabb lehet.
A kormány elkötelezett a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése mellett
A Világgazdaság kérdésére a Pénzügyminisztérium megerősítette, hogy az idei év költségvetésének a módosítása és a jövő évi tervezése jelenleg is zajlik.
– írta lapunknak a szaktárca.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idei gazdasági évnyitóján jelentette be, hogy hároméves programot dolgoztak ki a költségvetési egyensúly helyreállítására, így leghamarabb 2026-ban térhetünk vissza a szigorú fiskális szabályokhoz, amikor 2019 után újra 3 százalék alatt lehet a hiány. Ez az ország finanszírozása szempontjából várhatóan nem jelent gondot, miután tavaly a nemzetközi hitelminősítők is úgy erősítették meg Magyarország adósbesorolását, hogy kivétel nélkül ezt a 4,5 százalékos hiányt jósolták.
Sokkal nagyobb talány Brüsszel, idén ugyanis vissza kellene térni a Stabilitási és Növekedési Paktum 2020-ban a koronavírus-járvány alatt felfüggesztett szabályaihoz. A kormány szerencséjére azonban egyelőre úgy tűnik, hogy a magas hiány nem csak nálunk jelent gondot. Ráadásul a háború és a zöld átállás olyan plusz kiadásokkal terhelik a tagállamok költségvetéseit, amelyek fényében nagyon nehéz elképzelni, hogy ne lenne megengedőbb a bizottság. Az új szabályokról annyit azért már tudni lehet, hogy a honvédelmi kiadások nem számítanak bel a hiányba. Mindez azért is fontos, mert ellenkező esetben túlzottdeficit-eljárás elindítását kockáztatja Magyarország, aminek végén az uniós források felfüggesztése áll.
Az alacsonyabb növekedés és magas kamatok jelentik a fő gondot
A magasabb kamatpálya valódi oka azonban nem más, mint a gyenge gazdasági növekedés. Az, hogy a tavalyi évet a 1,5 százalékos GDP-bővülés helyett 0,7 százalékos recesszióban töltötte a magyar gazdaság, miközben az áfabevételek hiánya 1000 milliárdos lyukat ütött az államkasszán.
Habár az idei évre sokáig bízott az optimista forgatókönyvben a Nemzetgazdasági Minisztérium is, a tavaly év végi gyenge külkereskedelmi és ipari, valamint a negyedik negyedéves GDP-adatok után Nagy Márton maga ismerte be, hogy nem reális a 4 százalékos gazdasági növekedési cél elérése.
A kormány egyelőre 2 és 3 százalék közötti növekedésről beszél, a pontos számok is várhatóan a költségvetés módosításából fognak kiderülni.
Ettől még a jegybank sem adott meg pontosabb becslést az idei éve, a legfrisseb márciusi inflációs jelentésében ugyanezt a tartomány jelölte meg. Hogy pontosan mennyi lesz a növekedés, már csak azért sem mindegy, mert ahogy tavaly is láttuk, a belső kereslet és a fogyasztás hiánya jelenti a költségvetésre nézve a legnagyobb kockázatot. A büdzsé ugyanis az élőmunkát terhelők helyett a fogyasztási típusú adókra épül, így azonnal megérzi az államkassza az áfabevételek hiányát.
És ott van a másik probléma: a magas kamatok. Utóbbit az idei költségvetésbe 3144 milliárd forintos előirányzattal tervezett be a Pénzügyminisztérium. Csakhogy már tavaly is mellé lőtt a tárca: az eredeti 2541 milliárd forint helyett 2764 milliárd forintnál állt meg, azaz a tervezettnél 200 milliárddal több lett – ez jó eséllyel idén is megtörténhet.
Tovább csúszhatnak a beruházások
De nemcsak a költségvetés bevételi, hanem kiadási oldalához is hozzá kell idén nyúlnia a kormánynak, aminek talán legkevésbé Lázár János építési és közlekedési miniszter örülhet, aki tavaly több nagyobb volumenű beruházást idei elindítását belengette. Nagy kérdés ugyanis, hogy mi lesz a sorsa a mohácsi Duna-hídnak, amelynek kivitelezése elvileg már most tavasszal el kellene indulnia, illetve a minden idők legdrágább autóipari beruházásaként emlegetett M76-os gyorsforgalminak. Nagy Márton ugyan konkrétumot nem említett a legutóbbi sajtótájékoztatóján, de jelezte, hogy bizonyos beruházások és megrendelések csúszhatnak. Azt azonban hangsúlyozta, szó sincs törlésről.
