Ahogy korábban beszámoltunk róla, gyengén muzsikált a magyar ipar az év elején . A termelés volumene januárban 3,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, decemberhez viszonyítva pedig 1,1 százalékkal. Ez önmagában még nem lenne érdekes, hiszen tavaly egész évben csökkent az ipar kibocsátása a magas és a belső kereslet szűkülése következtében, ám a termelés szerkezete már többet árul el a belső folyamatokról. Az alábbi ábrán is látható, hogy nyár óta folyamatosan esik a járműgyártás volumene, november óta pedig már mínuszba is fordult a kibocsátás. Utoljára még 2022 elején történt hasonló, amikor az ipar még a Covid utáni ellátási láncok szakadozását sínylette. A helyzet azonban most sokkal rosszabb, ugyanis akkor egy hatalmas megrendelésállomány halmozódott fel, ami jó ideig pörgette a szektort.
Idén várhatóan pont az ellentétje történik annak, amit tavaly láttunk: míg 2023 első három negyedévében a járműgyártás és a külföldi, exportpiacokra történő értékesítés kozmetikázta az ipari termelés belső kereslet szűküléséből fakadó visszaesését, addig az elmúlt hónapokban, különösen januárban mintha fordult volna a kocka.
Mindez összefüggésben lehet azzal, hogy egyelőre kiábrándítók a német gazdaság és a német ipar kilátásai. A magyar járműgyártás pedig egyértelműen elszenvedője annak, hogy tavaly év végén leállította az elektromos autók vásárlásának állami programját a német kormány.
A jó hír viszont, hogy a belföldre termelő ágazatok, köztük az élelmiszergyártás, kezdenek maukra találni, ami megerősíti azt a korábbi feltételezést, hogy a belső fogyasztás folyamatosan felpöröghet a következő hónapokban. Mint az alábbi ábrán is látszik, januárban az ipari termelés belföldre történő értékesítése már kisebb veszteséget szenvedett el, mint az exportra termelő ágazatok.
Ez azt is jelenti, hogy a következő hónapokban várhatóan hiányozni fog a növekedésnek egy fontos támasza. Az és a járműgyártás visszaesése már az első negyedéves GDP-növekedésünkben is nyomot fog hagyni, ami után kisebb csodának kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy összejöjjön a kormány által várt 4 százalékos Nagyon nehéz elképzelni, hogy egy gyenge első negyedéves GDP-adat után a következő három negyedévben bőven 1 százalékos pluszban legyen negyedéves alapon a kibocsátás. Emiatt történhetett meg, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már március elején elismerte, hogy nem realitás az idei 4 százalékos gazdasági növekedés.
