A kormánynak is megvan az álláspontja, hogyan lehet a magyar gazdaság versenyképességét javítani, nem akarunk okoskodni – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormány 2024–2030-as versenyképességi stratégiája főbb prioritásainak ismertetésekor, amelyet egy hónappal ezelőtt fogadott el a kormány. A program megalkotásakor összesen 1243 vállalatot kérdeztek meg, ennek alapján 789 javaslat született, 75 kiemelt javaslat hat kiemelt iparágban. A miniszter célzott a jegybank múlt héten megjelent versenyképességi jelentésére is, amely azt állapította meg, hogy romlott a magyar gazdaság versenyképessége. Úgy fogalmazott, hogy a kormány alulról építkezik, és nem felülről, ahogy azt a piac vagy az MNB teszi.
A tárcavezető hozzátette, nem fordulatra, hanem finomhangolásra van szükség a versenyképesség javítása érdekében. Azt viszont elismerte, hogy a 4 százalékos növekedés csak jövőre érhető le, idén 2–3 százalék közötti növekedéssel számol a kormány, ezzel tervezik át a 2024-es költségvetést is. A miniszter szerint a legnagyobb probléma idén az exportpiacaink gyengélkedése.
Elmondta, hogy a kormány továbbra sem tett le arról, hogy 2030-ra elérjük az uniós átlag 90 százalékát.
Ennek azonban vannak feltételei: ilyen a foglalkoztatási ráta 85 százalékra emelése, illetve a beruházási ráta 30 százalékon tartása. Ennek köszönhetően a miniszter szerint
a gazdaság szerkezete meg fog változni.
A termékexport a arányában eléri a 100 százalékot. A beruházási ráta az unióban a legmagasabb, erről nem tesznek le, ugyanakkor a vállalatok beruházási rátája 17 százalék, ezt szeretnék 20 százalékra növelni az évtized végéig. Hangsúlyozta, a konvergencia sikeres felgyorsítása érdekében a külföldi vállalatok mellett a magyar vállalatokra is nagyobb szerep hárul. A versenyképesség célja, hogy az innovációs indexben, amelyben az OECD szerint a 35. helyen vagyunk, bekerüljünk a top 20-ba.
A magas nyomású gazdaság fenntartása
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a kormány gazdasági filozófiája továbbra is a magas nyomású gazdaságra épül, ez a nyomás azonban a vállalatokra fog nehezedni, ami kikényszeríti a vállalati hatékonyság növekedését. Nemcsak a minőségi hatékonyságjavulást, hanem a mérethatékonyság erősítését is fontosnak tartják, ugyanis ha nagy bérnövekedés valósul meg, akkor csak úgy tudnak a piacon maradni, ha a költséghatékonyságukat is javítják.
A minőséggel egyetértünk, de a méretre is szeretnénk a hangsúlyt helyezni. A vállalatok ne csak organikusan növekedejnek, hanem közben versenytársakat is megvásárolják. Ezt már látjuk bizonyos ágazatokban
– mondta Nagy Márton, aki szerint ha a mérethatékonyság megvan, akkor a cégek a magasabb bért és a magasabb növekedést is ki tudják gazdálkodni. De hogy ebből ne alakuljon ki többletinfláció, ahhoz szükség van a munkaerő bevonására.
El kell tolni bizonyos beruházásokat, a Spar hosszú távon nem maradhat
Nagy Márton arról is beszélt, hogy a kormány dolgozik az idei költségvetés átdolgozásán, miután a tervei szerint nem 2,9 hanem 4,5 százalék lesz a hiány, ehhez pedig finomhangolásra van szükség.
Lesznek olyan beruházások, amelyeket el kell tolni, de hangsúlyozta, nem törlésről van szó. Ezek a beruházások később meg fognak valósulni, de szükség van arra, hogy tartani tudja a kormány a hiánypályát.
A növekedés problémája az exportpiacokból fakad, abban bíznak, hogy jövőre majd jön a helyreállás. Az unió is dolgozik egy versenyképességi csomagon.
Nagy Márton fogja a versenyképességi tanácsot vezetni a második fél évben.
Én vagyok felelős a Sparért, elítélem, amit tett
– mondta az osztrák vállalat akciójáról. Hozzátette, hogy behívta a Spar vezetőjét, és elmondta neki, hogy minden kijelentésnek vannak következményei, ezért arra kérte, hogy támassza alá, amiket mondott. „Ha valaki kardot ránt, és elkezd kaszabolni, annak következménye van” – fogalmazott, szerinte kérdéseket vet fel, hogy miképp tud ilyen veszteséggel működni az osztrák cég.
Racionális viselkedés, ha nem marad Magyarországon hosszú távon ilyen veszteség mellett.
