A Rafah elleni szárazföldi támadás több százezer gázai életét veszélyeztetné és csapást mérne az egész övezet segélyezésére – jelentette ki Jens Laerke, az ENSZ humanitárius hivatalának (OCHA) szóvivője. Laerke szerint a városból irányítják a humanitárius segélyezést, ugyanis a településen orvosi klinikák, adományokkal felszerelt raktárak és élelmiszerosztó pontok találhatóak.
Hozzátette: hadjárat a civilek lemészárlásával járna. A szóvivő közölte: az OCHA mindent megtesz annak érdekében, hogy a segélyezési műveletek még egy esetleges izraeli betörés esetén is folytatódjanak. Az Egészségügyi Világszervezet szintén bejelentette, hogy terveket készít arra az esetre, ha kezdetét veszi a szárazföldi hadjárat.
A Gázai övezet legdélibb részén, az egyiptomi határnál fekvő Rafahban több mint egymillió, az övezet északi részéről elmenekült palesztin él ideiglenes szálláshelyeken. Szárazföldi csapatok egyelőre nem hatoltak be a városba, de az izraeli légierő több légi csapást is végrehajtott. A rafahi az egyetlen, nem Izrael által ellenőrözött határátkelőhely, így főleg ezen keresztül áramlott a segély a tengerparti enklávéba.
Azonban nyugati nyomásra a zsidó állam végül több átkelőt is megnyitott a szállítmányok előtt. Rafahon keresztül több mint 64 ezer, második útlevéllel is rendelkező palesztin is elhagyta a Gázai övezetet a harcok kirobbanása óta. Az izraeli miniszterelnök szerint a város a Hamász utolsó bástyája és az ország
nem tudja felszámolni a fegyveres csoportot, ha nem hatolnak be a településre.
Ugyanakkor az kérdéses, hogy egyáltalán teljesen megsemmisíthető-e Hamász. Viszont Netanjahu koalíciós partnerei, az ultranacionalista pártok támadást követelnek Rafah ellen. A sajtóban már több lehetséges időpont is megjelent, de a hadjárat egyelőre elmaradt. Mindenesetre a Fehér Ház igyekszik lebeszélni Izraelt a katonai akcióról.
A nyugati országok ellenzik a rafahi offenzívát
A nyugati országok azonban nem támogatják a hadműveletet. Washington már többször figyelmeztetett, hogy a település megtámadása hiba lenne, valamint Izrael más eszközökkel is elérheti katonai céljait. Joe Biden kijelentette, hogy Izraelnek garantálnia kell az ott menedéket kereső emberek biztonságát, mielőtt katonai akciót kezdene.
Tegnap Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette: Washington még nem látott tiszta tervet arra, hogyan védené meg a lakosságot Izrael a Rafah elleni offenzíva során, és ameddig nem kapnak kézhez ilyen tervet, addig az Egyesült Államok nem tud és nem is fog támogatni egy ilyen akciót.
Az ENSZ szintén közölte, hogy vérontáshoz vezethet a Rafah elleni offenzíva. Az európai politikusok sem támogatják a lépést, Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök néhány hete arról beszélt, hogy humanitárius katasztrófát okozna, ha Izrael szárazföldi hadműveletet indítana a város ellen. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szintén kijelentette, hogy nem támogatja a támadást.
A Egyesült Királyság és Németország aggodalmukat fejezték ki a katonai akció miatt. Hanke Bruins Slot holland külügyminiszter korábban közölte: nehéz elhinni, hogy egy ilyen sűrűn lakott területen végrehajtott nagyszabású hadművelet ne vezetne sok civil áldozathoz és még nagyobb humanitárius katasztrófához.
A rafahi határátkelőt ellenőrző Egyiptom ellenzi a leghevesebben a lépést: az arab ország szerint ez nemcsak Gázában, hanem az egész térségben további eszkalációhoz vezethetne. Kairó már többször közölte, hogy nem tudja és nem fogja befogadni a palesztin menekülteket, sőt: diplomaták azt mondták a nyugati lapoknak, hogy Egyiptom Európába irányítja a menekülteket.
Döbbenetesen sokba kerül Izraelnek a háborúFél évvel a Hamász terrortámadása és ezzel Izrael és a terrorszervezet közötti háború kitörése után a zsidó állam gazdasága sem úszta meg komoly sérülések nélkül. Az Al-Dzsazíra becslése szerint csak a közvetlen károk 56 milliárd dollárra rúgnak, főként a hadjárat költsége és az érintett állampolgároknak és katonáknak nyújtott juttatások miatt. A fogyasztás jelentősen csökkent, míg a beruházások szinte teljesen leálltak. |
