Humanitárius katasztrófát okozna, ha Izrael szárazföldi támadást indítana Rafah ellen – jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök az Európai Tanács kétnapos ülésére érkezve. Rutte szerint fontos, hogy a nemzetközi segélyek bejussanak az övezetbe, a Hamász pedig szabadon engedje az izraeli túszokat.
A Gázai övezet legdélibb részén, az egyiptomi határ közelében fekvő Rafahnál több mint egymillió, az övezet északi részéről elmenekült palesztin él ideiglenes szálláshelyeken. Szárazföldi csapatok egyelőre nem hatoltak be a városba, de az izraeli légierő több légi csapást is végrehajtott. Rutte szavai egybecsengenek Joe Biden amerikai elnök Izraelnek szóló figyelmeztetésével,
miszerint a rafahi beavatkozás hiba lenne.
A ma kezdődő EU-csúcs legfontosabb témái között az orosz–ukrán háború, a védelmi kérdések, a közel-keleti válság, az EU bővítése, a migráció és az európai mezőgazdaság helyzete lesznek. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcstalálkozóra szóló, a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében a katonai segély, valamint a lőszerek gyorsított beszerzését és Ukrajnába juttatását nevezte a legfontosabb feladatnak.
Az esemény egyben kiváló lehetőséget ad Ursula von der Leyennek, a bizottság elnökének is arra, hogy folytassa újraválasztási kampányát. Ennek egyik lényegi eleme a háborús készülődés, Von der Leyen erős kommunikációs fordulattal immár háborús elnök szeretne lenni. A politikus második ciklusára azzal kampányol, hogy ő lesz a fő válságkezelő.
A ma kezdődő EU-csúcs abból a szempontból is izgalmas, hogy Párizs és Berlin között nőtt a feszültség Ukrajna miatt. Emmanuel Macron francia elnök egyre harciasabb retorikája bosszúságot váltott ki Berlinben, Olaf Scholz német kancellárt viszont hevesen bírálják a franciák, mert nem küld Taurus rakétákat Kijevnek. Olaj volt a tűzre, amikor Macron gyávasággal vádolta Berlint.
Von der Leyen ebben a helyzetben igyekszik betölteni a Párizs és Berlin civakodása nyomán keletkező hatalmi vákuumot, a keménykezű védelmező vezető szerepében tetszeleg.
