Balczó Barnabás: a Magyar Posta feladatot, több mint kétezer település pedig lehetőséget kapott az új rendeletmódosítással

Erősödő versenyben, a tulajdonos által meghatározott kötelezettségek mellett, ügyfeleinek módosuló, illetve új elvárásai mellett kell alakítania a tevékenységét, egy március 28-án hatályba lépő rendelet pedig új feladatokat is ad a társaságnak. A részletekről Balczó Barnabás vezérigazgatót kérdezte a Világgazdaság. 

Mi határozza meg a Magyar Posta jelenlegi tevékenységét?

A posta a közigazgatási rendszer mellett a magyar irányítási államreform legfontosabb eleme. A digitalizáció végrehajtásával – e-közmű, e-posta, e-csekk, Díjnet – létrejön az e-közigazgatás melletti legfontosabb digitális platform a magyar állam és polgárai között. Ezzel párhuzamosan mint hagyományos kritikus infrastruktúrát védeni és fenntartani kell, különösen az állami kapcsolattartás vis maior helyzetek alatti biztosításához. Az évi mintegy 250 milliárd forint árbevételű Magyar Posta sajátos helyzetben van: állami vállalatként egyszerre kell helytállnia a piaci körülmények között, miközben sok esetben közszolgáltatást végez, például továbbítja a levélpostai küldeményeket. Az Európai Unió döntése alapján 2013 óta liberalizált piacon működünk. Társaságunk 2013-ban kötött és azt követően többször módosított egyetemes szolgáltatói megállapodást a magyar állam képviseletében eljáró postaügyért felelős nemzetgazdasági miniszterrel. Ennek alapján eleget kell tennünk a postatörvényben és az uniós előírásokban megfogalmazott kötelezettségeknek. Ez azt is jelenti, hogy az ország minden pontján jelen kell lennünk, legyen szó kézbesítésről vagy a levelek felvételéről.

Esélyes, hogy a levélpostai egyetemes szolgáltatásnak is hatósági tarifái legyenek? Most elég drágának tűnik a levélküldés.

Ez a piac is liberalizált, ennek megfelelő áron szolgáltatunk. A levélküldés alapára minden környező országban drágább. A Magyar Posta minimális összeget kap az államtól az egyetemes szolgáltatásból fakadó kiadásai részbeni megtérítéseként, azonban gyakorlatilag a piaci bevételeiből gazdálkodik, így szem előtt kell tartani a vállalat teherbíró képességét is, mindazonáltal a tarifák sorsa folyamatosan terítéken van.

Hogyan értékeli a múlt év végén a kormány által meghozott, a webshopokra vonatkozó új kormányrendeleti szabályokat a Magyar Posta szempontjából?

A kormány az év végén arról döntött, hogy a kereskedelmi célú internetes honlappal rendelkező vállalkozásoknak biztosítaniuk szükséges a Magyar Posta csomagküldő szolgáltatásait a honlapjukon. Ezzel a társaságunk feladatot, több mint kétezer település lakói pedig lehetőséget kaptak. Gondolok itt az olyan településekre, amelyeken eddig megoldatlan volt a csomagszállítás. Tehát ez a döntés ahhoz kapcsolódik, hogy állami cégként mi a Magyar Posta kötelezettsége az országban. Azt gondolom, hogy a postának önfenntartó módon kell az egyetemes szolgáltatásból és a piaci feladataiból fakadó kötelezettségeit teljesítenie, és szintén önfenntartó módon szükséges biztosítania a magyar állam és az állampolgárok közötti kapcsolatot. Ezt jól példázza, hogy tavaly 1828 milliárd forintot – azaz a GDP majdnem 3 százalékát – vittünk ki nyugdíjként készpénzben. Ebben a hónapban például már a megemelt nyugdíjat és mellette a 13. havi nyugdíjat is kézbesítettük mintegy 287 milliárd forint értékben. Ez hatalmas felelősség, és ebből a szempontból a Magyar Posta semmiképpen sem váltható ki. 

A változó idők új kihívásai új megoldásokat várnak. A hagyományos levélküldemények és értesítők digitális térbe kerülése jelentős bevételkiesést jelent. Ezt pótolnunk kell, hiszen nem támaszkodhatunk az államra, azaz az adófizetőkre. Egyértelműen bővítenünk kell a 21. századi postai feladatok területén, beleértve a csomaglogisztikai szolgáltatásokat. Ez egy olyan terület, amely egyszerre eredményezheti a Magyar Posta bevételnövekedését, és jelentheti a magyar állampolgároknak a szolgáltatással kapcsolatos esélyegyenlőségét. Az említett, március 28-án hatályba lépő rendelet azt mondja ki, hogy a Magyar Postának mint egyetemes szolgáltatónak minden csomagot el kell szállítania. Egy csomagküldési szempontból kiemelt időszakban a logisztikai központjainkban a karácsonyfától a gumiabroncson át a létráig minden megtalálható. Így más piaci cégekhez viszonyítva a Magyar Posta nem válogathat a tekintetben, hogy honnan hová szállít. A belpiacon a versenytársaink más nyugat-európai államok postavállalatainak leányvállalatai például a GLS, a DPD, a DHL, az Express One. Tehát az egyetlen, jelentős piaci részesedéssel bíró magyar csomagszállító a Magyar Postához tartozó MPL. Az állam úgy rendelkezik, hogy a saját tulajdonában lévő cégnek ad feladatot, ami jelen esetben azt jelenti, hogy a Magyar Posta köteles minden terméket célba juttatni elérhető áron. Ez az állampolgárok számára lehetőség. A módosítás erről szól. Természetesen érint mindenkit, aki Magyarországon weboldalon keresztül értékesíti azokat a termékeket, amelyeket a posta a kormányrendelet hatálya szerint szállíthat. A webshopoknak mindössze fel kell tüntetniük a weboldalukon azt a lehetőséget, hogy az állampolgár igénye esetén az általa rendelt árut a Magyar Posta szállítsa ki hozzá, lakjon hazánk bármely pontján.

Mennyire versenyképes a társaság a magyar piacon működő csomagszállító riválisaihoz viszonyítva?

Mind a 2200 postánk kézbesítési pont is egyben. Megállapodás alapján más postapontokon is kézbesítjük a csomagokat, és van még 550 csomagautomatánk. A szolgáltatás minőségét segíti az országos, egyben egyedülálló depóhálózatunk is. A legfontosabb persze az, hogy az ügyfél nagyon pozitív élményhez jusson mindenekelőtt a kollégánkkal való kapcsolatán és a házhoz szállítás rugalmasságán keresztül. Azonban vannak még feladataink, tovább kell fejlődnünk. Ennek érdekében 

és tovább korszerűsítjük a járműparkunkat is. Fontos kiemelnem, hogy főként saját kapacitásokkal, munkavállalókkal dolgozunk, ennek arányát igyekszünk száz százalékon tartani. A minőséget is csak így tudjuk garantálni. A Magyar Posta liberalizált csomaglogisztikai tevékenysége abszolút kompetitív környezetben folyik. Ám itt is érdemes visszatérni a levélpostai szolgáltatásra, amelyet a digitalizáció miatt, de generációs okokból is lényegesen kevesebben vesznek igénybe, mint néhány éve. Ugyanakkor a csomaglogisztika piaca dinamikusan bővül, hiszen mind többen rendelünk otthonra termékeket. Ez az a piac, amelyen nem csak jelen kell lennünk, és fejlesztenünk kell, hanem versenyképesnek is kell maradnunk.

Milyen új fejlődési irányt jelölt ki önmagának a társaság?

Az e-kereskedelmi piac három részből áll. Az elsőben, a webshopokon keresztül bonyolódóban a Magyar Posta nincs jelen, a másodikban, a házhoz szállításban igen, és a harmadik szegmensben – amely az értéklánc közepén található – azaz a raktározásban, a szállításban, a csomagolásban és a visszárukezelésben – szintén aktív. A Magyar Posta ez utóbbiban – amelyet a szakma fulfillment szolgáltatásnak nevez – egy tavaly év eleji döntés nyomán 2023 év végén jelent meg. E célból már tavaly novemberben bevezettük az első ilyen szolgáltatásunkat, amikor átadtuk Fóton a 21. századi
igényeknek megfelelő, robotizált csarnokunkat. E szolgáltatásunk igénybevételével a kis-, közép- és nagyvállalatok csökkenthetik a költségeiket, mivel például nem kell raktárt bérelniük. Külföldről eleve ebbe a csarnokunkba rendelhetik a webshopüzemeltetők a küldeményeket, ehhez külön ügyfélportált is fejlesztettünk. A csarnokból mi végezzük a házhoz szállítást, akár adott napon belül is. Mindezt rendkívül rövid idő alatt valósítottuk meg, a szolgáltatás bevezetésére vonatkozó döntés is csak tavaly februárban született. A fóti csarnok tárolókapacitását máris növelnünk kell, és ezzel a
szolgáltatással szeretnénk külföldön is megjelenni.

Mely országokban indítanának?

Több előkészítő tárgyalásunk zajlik, alapvetően tőlünk délre eső országokkal. Az idén mindenképpen megkezdjük a szolgáltatást külföldön, több országra koncentrálunk, de nem biztos, hogy mindenütt lesz csarnokunk is. Ez nem telített piac, a házhoz szállítás mellett ebben látjuk a kitörési lehetőséget.

Mennyibe került a csarnok, honnan vásárolták például a robotokat?

Nagyjából egymilliárd forintba került, és úgy számolunk, hogy körülbelül öt év alatt megtérül. A robotokat a versenyeztetés után egy ebben a szakmában bevált gyártótól vásároltuk.

Mennyire biztonságos az említett pénzes postások munkája?

Nemcsak az a fontos, hogy a pénz megérkezzen az ügyfeleinkhez, hanem az is, hogy gondoskodjunk a saját kézbesítő munkatársaink biztonságáról is. Ezt képzéssel, a kiemelt időszakokban történő nagyfokú odafigyeléssel és magas szintű technológiák alkalmazásával érjük el. Például limitált mennyiségű készpénz lehet náluk, és az is olyan biztonsági dobozban, amely rablás esetén megfesti, ezzel használhatatlanná teszi a pénzt. Más szervezetekkel is kapcsolatban állunk, például a polgárőrségekkel és a rendőrséggel. Az elmúlt időszakban Magyarországon kevesebb támadás érte a kézbesítőket, mint régen, de most is van rendőrségi eljárás folyamatban ilyen ügyben. Ezekben a sajnálatos esetekben a Magyar Posta elkötelezett abban, hogy az érintett munkatársunk megfelelő emberi, valamint szervezeti segítségben részesüljön.

Ki van kellően használva a postahálózat az ingatlanok kapacitásai szempontjából?

Társaságunk kidolgozott stratégia mentén kívánja felújítani azokat az ingatlanokat, amelyek a jövőben is postahivatalok működtetéséül fognak szolgálni. E körben tudatos, részben arculati kérdés is volt, hogy megszüntettük a postákon a kereskedelmi termékek értékesítését, csak a postaspecifikus termékek maradtak. Jelentős munkán vagyunk túl, amelyek mindegyike azt a célt szolgálja, hogy az ügyfelek országszerte modern, a 21. század kihívásainak megfelelő és magas minőségű szolgáltatáshoz jussanak hozzá. Amilyen eredményeket a fulfillment ígér a logisztikában, olyanokat hozott a postapartneri program a postai szolgáltatásokban. Önkormányzatokat és vállalkozásokat kerestünk meg azzal, hogy a szolgáltatásunk a kistelepüléseken is elérhető maradjon a hagyományos formájában. Ilyen, a partneri programon keresztül nyújtott szolgáltatás más országokban is sikerrel működik, például Ausztriában. A partnerek jutalékban és fix díjban is részesülnek. Van, ahol a partnerek alapszolgáltatást nyújtanak, van, ahol pénzügyi szolgáltatással bővítettet. 

Már több mint 350 partnerségről döntöttünk, ebből 270 már működik, ezeket március végéig nagyjából 100 további követi. A postapartnerséget a vidék megtartó szempontjából is lényeges kezdeményezésünknek tartom. Úgy gondolom, hogy a Magyar Posta az unió által megfogalmazott elvárásoknak megfelelően, sőt azokat túlteljesítve működik. Messze nem a kötelező minimumot adjuk.

Összesen hány ilyen partnerségben gondolkodnak?

Itt figyelembe kell venni a korábbi postapartneri modellt is, és a 13 kormányablakkal közös partnerségünket is, ezekkel együtt már 512-nél tartunk. A korábban is említett pénzügyi megfontolásból további partnereket keresünk. Erre alkalmasak élelmiszer- vagy gazdaboltok, dohányboltok is, amelyek a postai szolgáltatásokkal a saját kosárértéküket is növelik. Emellett partnerségi kapcsolatban állunk például a győri Széchenyi István Egyetemmel és más nagyobb vállalkozásokkal.

Lett valami abból a több évvel ezelőtti tervből, hogy a postahivatalokban helyet kapnak a további ügyfélszolgálatok nyitására kötelezett energiaszolgáltatók?

Igen, leányvállalatunk, a Díjbeszedő Holding Zrt. használja ingatlanjainkat, több helyen pedig az MVM, az állami hulladékholding és más vállalatok is. Ez megint csak azt erősíti, hogy magunk is részt veszünk az állam és az állampolgárok közötti kapcsolat működtetésében.

Remélnek uniós támogatást az ingatlanok felújításához, például a feladat energiahatékonysági részéhez?

A Magyar Posta eddig nemigen pályázott uniós forrásokra, de az elmúlt időszakban két, postákat érintő döntés is született az Európai Unióban. Az egyikben az olasz posta kapott támogatást infrastruktúra-fejlesztésre és egyéb célokra, a másikban a francia, mindkettő nagyjából 3 milliárd eurót. Vizsgáljuk a Magyar Posta számára az uniós pályázatokban rejlő lehetőségeket.

Jelenleg min dolgozik, az idén mire készül a fentieken túl a társaság?

Idei tevékenységünk tervezése kapcsán elemezzük az aktuális mutatókat, vagyis a költségeinket érintő tényezőket, az árazásunkat, a postahivatalok munkáját, és figyeljük a piacot. Sok tárgyalást folytatunk az államnak közreműködőként végzett szolgáltatásokról, illetve tárgyalunk azokkal a nagy piaci szereplőkkel, melyeknek hosszabb ideje nyújtunk szolgáltatásokat, és természetesen felkészülünk arra, hogy megfeleljünk a március végén hatályba lépő kormányrendeletnek is.

Lesznek ebben az évben postahivatal bezárások?

Az idén továbbra is a postapartnerségek számának növelésén dolgozunk, így ezzel az átszervezéssel megfelelően biztosítva a postai szolgáltatás ellátását.

Az átszervezéssel, az automaták üzembe helyezésével válnak feleslegessé alkalmazottak?

A csomagvolumen növekedése miatt a meglévő tevékenységünket, a meglévő munkavállalóink feladatait át kell szerveznünk. Leépítést nem tervezünk.

Hogyan zárta 2023-at a Magyar Posta?

A magabíró és önerős ország csak magabíró és önerős vállalatokon nyugvó gazdaságon alapulhat. Olyan pénzügyi struktúra kell, amely eltartja a hagyományos postai szolgáltatásokat. A cél, hogy a posta száz százalékban saját erőből, önfinanszírozásból tudjon működni.

Az alkalmazottak mekkora keresetre számíthatnak?

Munkavállalóink megbecsülésének sok eleme van, de az egyik legfontosabb a bér. Új megközelítésre álltunk át: az alapbér mellett tavaly szeptembertől megjelent nálunk is a teljesítményalapú bérezés. Egy csomag- és egy levélkézbesítő is a napi kézbesített küldemények száma alapján érhet el pluszjövedelmet, ettől komoly hatékonyságnövelést várunk. Az új bérstruktúra zökkenőmentes bevezetésének az a háttere, hogy a szakszervezetekkel tavaly két megállapodást kötöttünk. Összességében az idei évtől a csomagkézbesítők már akár 85 ezer forinttal is magasabb keresetet érhetnek el.

Merre tart a társaság bélyeg üzletága?

Már nagyon hosszú ideje a Magyar Posta az a kijelölt szervezet, amely Magyarországon bélyeget bocsáthat ki. Ebben jelenleg leginkább kulturális missziót, hagyománytisztelet iránti elköteleződést látok. Amikor bélyeget bocsátunk ki, annak komoly értéke van a gyűjtők számára. Mindig is volt kapcsolatunk az Országos Bélyeggyűjtők Szövetségével, amit a múlt év végén meg is erősítettünk egy stratégiai megállapodással. A bélyeggyűjtésnek komoly edukációs szerepe van a tizenévesek számára is, hiszen bővíti ismereteiket. Jelentős évfordulók, események alkalmával mindig
kibocsátunk bélyeget, ezzel is emelve az alkalom rangját. Tavaly többek között Deák Ferenc születésének 220. évfordulójára és Ferenc pápa látogatásának tiszteletére is adtunk ki bélyeget, míg idén a kínai sárkány évének kezdetét is bélyegkibocsátással ünnepeltük. Minden évben széles körből gyűjtünk javaslatokat az új bélyegek kiadására. Mi és a szövetség is reméljük, hogy eljön a bélyeggyűjtés reneszánsza.