A tervezettek szerint halad a Magyar Posta MPL+ programja – közölték a VG érdeklődésére az állami hátterű vállalat sajtóosztályán az 50 milliárd forintos költségvetésből megvalósuló beruházás kapcsán. Kifejtették, hogy a társaság 2019-ben indított, a postai logisztikai infrastruktúra teljes átalakítását célzó projektben
2022 első negyedévének végére már tíz új logisztikai depót üzembe helyeztek, további hat depó építése pedig megkezdődött, illetve zajlik.
Csak idén márciusban három új depót helyezett üzembe a Magyar Posta: Tatabányán, Szolnokon, illetve Miskolc-Alsózsolcán. Továbbá tavaly év végén a veszprémi üzem munkálatai kezdődtek meg, az idei első negyedévben Nagykanizsán, Kaposváron, Zalaegerszegen, Hatvanban, valamint Szombathelyen szintén nekiláttak a beruházók az üzemek építésének. Mindez azt jelenti, hogy a 2022-es év végi csomagszezont a vállalat a korábbiaknál felkészültebben, újabb depók üzembe helyezésével várhatja.
Arra különösen büszke vagyok, hogy a koronavírus-járvány ellenére sem álltak le az építések, mint ahogy halasztásra sem volt szükség
– mondta a VG megkeresésére Schamschula György, a vállalat vezérigazgatója.
Hozzátette, hogy az elmúlt két esztendőben az országban összesen több mint százezer négyzetméternyi modern logisztikai infrastruktúra jött már létre. A vezérigazgató kijelentette, hogy a depók automatizálásával és az informatikai megoldások beépítésével a Magyar Posta az egyik legkorszerűbb csomaglogisztikai képességekkel rendelkező versenypiaci szereplővé válik.
Egyúttal a depók gépesítése is megkezdődött: tavaly nyár végén és ősszel három üzemcsarnokba négy automata csomagszortírozó rendszert telepített a társaság. Lapunk érdeklődésére kifejtették, hogy Győrben és Szekszárdon egy-egy, Fóton pedig, a logisztikai csarnok méretéhez arányosan, két szállítópálya kezdte meg működését. A tervek szerint az idén még újabb depók építése startolhat, egyidejűleg pedig folytatódik a meglévő üzemek gépesítése. A szándék továbbra is az, hogy minden depóba automata csomagszortírozó rendszert telepítsen a társaság. Mindezek után, a projekt harmadik lépéseként pedig modern, az ügyféligényeket kiszolgáló informatikai megoldások bevezetését tervezi a Magyar Posta.
A postai logisztika Schamschula György meggyőződése szerint ezekkel a fejlesztésekkel tudja tartani azt a tempót, amelyet az e-kereskedelem dinamikus bővülése diktál. Piaci előrejelzések szerint a csomagok száma a következő öt-tíz évben megduplázódhat, a magyarországi online rendelők száma és a rendelések mennyisége is emelkedik, zárkózik fel a nyugat-európai és globális szintekre. A Magyar Postánál nyomatékosították, hogy
a várhatóan 2023-ra teljesen megújuló logisztikai infrastruktúra összesen 23 depóval fog működni, amelyből 19 vidéken, négy pedig a fővárosban, illetve a környékén lesz,
amelyeket egy központi csomagfeldolgozó üzem fog össze. Mérleget vonva Schamschula György elmondta, hogy a mintegy 50 milliárd forintból megvalósuló MPL+ projekt a vállalat történetének egyik legnagyobb értékű beruházása, megreformálja a teljes logisztikai rendszert, növeli a csomagfeldolgozás és -kézbesítés hatékonyságát.
Érdemes megjegyezni, hogy mindez azért tölt be kulcsszerepet a vállalat életében, mert míg egyetemes szolgáltatóként a mindenkori mértéke ad keretet az áremeléseknek, addig a logisztikában a piaci verseny. A Covid-válság hazai begyűrűzésével terhelt 2020-as év a kieső bevételek és a megnövekedett költségek miatt külön fejezet volt a Magyar Postánál, amely már tavaly újra növekedési pályára állt. A további bővülés motorja egyértelműen az MPL+ programmal megtámogatott csomagüzletág lehet, de a hatékonyságnövelésben a gépesítés és az IT-fejlesztések mellett kulcsszerep juthat az állami hátterű vállalatnál a szolgáltatópartneri rendszernek is.
