Az angol jegybank a vártnál egy hónappal később, május helyett júniusban kezdheti a kamatvágást, azonban a vártnál nagyobb mértékben mérsékelheti a rátát – derül ki a Goldman Sachs legfrissebb előrejelzéséből. A cég szerint a Bank of England (BoE) idén öt egymást követő 25 bázispontos kamatcsökkentést hajt végre, így jelenlegi 5,25 százalékos alapkamat 4 százalékos lehet az év végén.

Fotó: AFP

A Goldman Sachs elemzői úgy látják, hogy a BoE monetáris bizottsága 2025 júniusában 3 százalékos alapkamatban állapodik meg. Ezzel szemben a szakértők többsége 2024 decemberig három kamatcsökkentésre számít. A reményeket tovább táplálja a CNBC szerint, hogy Andrew Bailey, a központi bank kormányzója a héten arról beszélt: a befektetők idei kamatcsökkentésre vonatkozó fogadása nem észszerűtlen, de egyéb részleteket nem közölt.

Szigorú vagy laza monetáris politika?

A nemzeti bankok világszerte az irányadó kamatlábak emelésével igyekeztek úrrá lenne a dráguláson, de ezt számtalan közgazdász bírálja, mivel lassítja a gazdaságot. Az angol jegybank mellett az Európai Központi Bank, az amerikai Fed, a kínai központi bank és az orosz nemzeti bank is szigorú monetáris politikát folytat.  

Japán a negatív kamatlábával (mínusz 0,1 százalék) kilóg a nemzetközi trendekből, a szigetországban emelésre számítanak a közgazdászok. Ugyanakkor az elemzők arra számítanak, hogy idén a jegybankok megkezdhetik a kamatvágást, amit a feltörekvő gazdaságok jegybankjai – a magyar, a cseh és a brazil központi bankok vezetésével – már megtettek. 

A régióban elsőként a cseh jegybank zárta le kamatemeléseit tavaly júniusban, ezzel másfél évig tartotta 7 százalékon az alapkamatot, december végén pedig egy 25 bázispontos kamatvágásra szánta el magát, februárban pedig tovább mérsékelte a rátát. A lengyel központi bank 2022 szeptemberében emelte utoljára irányadó kamatát, amit az idén szeptemberben 6, majd októberben 5,75 százalékra csökkentett.   

A jegybank decemberben a várakozásoknak megfelelően változatlanul tartotta a rátát. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) még tavaly szeptemberben jelentette be, hogy 13 százalékos alapkamat mellett lezártnak tekinti a kamatemelési ciklusát. Az MNB január végén az előzetesen belengetett 100 bázispont helyett 75 bázisponttal, 10 százalékra csökkentette az alapkamatot.

Az emelkedő kamatszint hazavágja a teljes európai ingatlanszektort

Az olcsó pénz korában csak úgy ömlött a pénz az európai ingatlanalapokba. A jegybanki kamatemelések hatására azonban egyre több helyen lehetett vonzóbb hozamokat találni, emiatt is nagy nyomás nehezedik az ingatlanpiacra és ezen belül az ingatlanalapokra. Németországban a legrosszabb a helyzet.