Tavasz előtt aligha lesz kamatemelés Japánban
A japán jegybank (BoJ) igazgatótanácsának tagjai megosztottak abban a kérdésben, hogy tavasszal vagy korábban kezdjék meg a laza monetáris politika leépítését – derül ki a legutóbbi ülés jegyzőkönyvéből. A testület egyik tagja szerint még az sem lenne túl késő, ha a BoJ megvárná tavasszal a munkaadók és a munkáltatók közötti bértárgyalások eredményét.
Az összefoglaló szerint az intézet nem jutott konszenzusra abban, hogy mikor kezdi meg az irányadó ráta emelését, így csökkentek azok a piaci spekulációk, amelyek szerint a BoJ a következő, januári kamatdöntő ülésen kilép negatív kamatpolitikájából. Elemzők úgy vélik, hogy a normalizáció felé való elmozdulás legalább márciusig nem következik be – írja a Nikkei Asia.
A japán jegybank a várakozásoknak megfelelően decemberben nem változtatott a rátán, a kereskedelmi bankok jegybanknál elhelyezett rövid lejáratú betéteinek éves kamata mínusz 0,1 százalékon maradt. Az intézet inflációs célja 2 százalék, a szigetországban a pénzromlás novemberben éves szinten 2,8 százalék volt.
Japán elöregedő társadalomnak számít, ebből következően alacsony a lakossági fogyasztás, továbbá a gazdaság sajátos szerkezete, a nagyvállalatok és a bankok összefonódása hosszú évtizedekig deflációs környezetet teremtett. A pénzügyi tárca és a jegybank ugyan időről időre megpróbált szembefordulni a széllel, és a jegybanki intervenciók árán gyengített jennel, valamint fiskális élénkítőcsomagokkal csiholni végre egy kis inflációt,
de ezek a törekvések jobbára eredménytelenek maradtak.
Most azonban nagyot fordult a világ, a felkelő nap országa is felkapaszkodott a globális inflációs hullám hátára. A világ harmadik legnagyobb gazdaságában a pénzügyérek kénytelenek gyorstalpaló tanfolyamokon okítani ifjabb kollégáikat, hogyan lehet segíteni az ügyfeleknek eligazodni a magas kamatlábak között, sokuknak ugyanis egyáltalán nincs tapasztalata az inflációs környezet szeszélyeinek kezelésében.
Laza vagy szigorú monetáris politika?
A nemzeti bankok világszerte az irányadó kamatlábak emelésével igyekeznek úrrá lenne a dráguláson, de ezt számtalan közgazdász bírálja, mivel lassítja a gazdaságot. Az Európai Központi Bank 2022 júliusa óta tíz kamatemelést hajtott végre, legutóbb szeptemberben 25 bázisponttal emelte három irányadó kamatát, decemberben pedig az alacsonyabb inflációs adatok ellenére szinten tartotta a rátákat.
Közép-Európában egyszerűbb a helyzet: a régióban elsőként a cseh jegybank zárta le kamatemeléseit tavaly júniusban, ezzel másfél évig tartotta 7 százalékon az alapkamatot, múlt héten pedig egy 25 bázispontos kamatvágásra szánta el magát. A lengyel központi bank 2022 szeptemberében emelte utoljára irányadó rátáját.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) még tavaly szeptemberben jelentette be, hogy 13 százalékos alapkamat mellett lezártnak tekinti a kamatemelési ciklusát. Az MNB decemberben 75 bázisponttal, 10,75 százalékra mérsékelte a kamatlábat az egy számjegyűre csökkenő infláció mellett, az elemzők szerint a kamatvágás jövőre tovább folytatódik.
Az emelkedő kamatszint hazavágja a teljes európai ingatlanszektortAz olcsó pénz korában csak úgy ömlött a pénz az európai ingatlanalapokba. A jegybanki kamatemelések hatására azonban egyre több helyen lehetett vonzóbb hozamokat találni, emiatt is nagy nyomás nehezedik az ingatlanpiacra és ezen belül az ingatlanalapokra. Németországban a legrosszabb a helyzet. |
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
