BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Máris lehet kamatcsökkentésről beszélni, ha az EKB-nak megfelelő módon alakulnak a bérek

Az EKB jelenleg várakozó állásponton van, a döntéshozók különösen a bérek alakulására összpontosítanak az év első felében, mielőtt döntenek az alapkamat csökkentéséről.

Az infláció 2025-ben visszatér a 2 százalékos szintre, viszont az Európai Központi Banknak (EKB) bizonyítékot kell látnia arra, hogy az euróövezetben lassul a bérnövekedés, mielőtt a kamatlábakat csökkenteni lehetne – jelentette ki Klaas Knot holland jegybankelnök, egyben az EKB kormányzótanácsának tagja a holland közszolgálati NPO 1 televíziónak adott interjújában a Reuters szerint.

Fotó: Bart Maat / ANP MAG / ANP via AFP

Az EKB 2022 júliusa óta tíz kamatemelést hajtott végre, legutóbb szeptemberben 25 bázisponttal emelte irányadó kamatát, 4,5 százalékra. Az intézmény az alacsonyabb inflációs adatok és a lefelé módosított prognózisok ellenére szinten tartotta a rátát  a héten. Az EKB várakozó állásponton van, a döntéshozók különösen a bérek alakulására összpontosítanak az év első felében.

Laza vagy szigorú monetáris politika?

A nemzeti bankok világszerte az irányadó kamatlábak emelésével igyekeznek úrrá lenne a dráguláson, de ezt számtalan közgazdász bírálja, mivel lassítja a gazdaságot. Az EKB mellett az amerikai Fed, az angol jegybank, a kínai központi bank és az orosz nemzeti bank is szigorú monetáris politikát folytat. Japán a negatív kamatlábával (mínusz 0,1 százalék) kilóg a nemzetközi trendekből, a szigetországban emelésre számítanak a közgazdászok.

Ugyanakkor az elemzők arra számítanak, hogy idén a jegybankok megkezdhetik a kamatvágást, amit a feltörekvő gazdaságok jegybankjai – a magyar, a cseh és a brazil központi bankok vezetésével – már megtettek. A régióban elsőként a cseh jegybank zárta le kamatemeléseit tavaly júniusban, ezzel másfél évig tartotta 7 százalékon az alapkamatot, december végén pedig egy 25 bázispontos kamatvágásra szánta el magát.

A lengyel központi bank 2022 szeptemberében emelte utoljára irányadó rátáját, amelyet idén szeptemberben 6, majd októberben 5,75 százalékra csökkentett. A jegybank decemberben a várakozásoknak megfelelően változatlanul tartotta a rátát. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) még tavaly szeptemberben jelentette be, hogy 13 százalékos alapkamat mellett lezártnak tekinti a kamatemelési ciklusát. Decemberben 75 bázisponttal, 10,75 százalékra mérsékelte a kamatlábat az egy számjegyűre csökkenő infláció mellett, az elemzők szerint a kamatvágás idén tovább folytatódik.

Az emelkedő kamatszint hazavágja a teljes európai ingatlanszektort

Az olcsó pénz korában csak úgy ömlött a pénz az európai ingatlanalapokba. A jegybanki kamatemelések hatására azonban egyre több helyen lehetett vonzóbb hozamokat találni, emiatt is nagy nyomás nehezedik az ingatlanpiacra és ezen belül az ingatlanalapokra. Németországban a legrosszabb a helyzet.

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.