Az 2025-ben visszatér a 2 százalékos szintre, viszont az Európai Központi Banknak (EKB) bizonyítékot kell látnia arra, hogy az euróövezetben lassul a bérnövekedés, mielőtt a kamatlábakat csökkenteni lehetne – jelentette ki Klaas Knot holland jegybankelnök, egyben az EKB kormányzótanácsának tagja a holland közszolgálati NPO 1 televíziónak adott interjújában a Reuters szerint.

Fotó: Bart Maat / ANP MAG / ANP via AFP

Az EKB 2022 júliusa óta tíz kamatemelést hajtott végre, legutóbb szeptemberben 25 bázisponttal emelte irányadó kamatát, 4,5 százalékra. Az intézmény az alacsonyabb inflációs adatok és a lefelé módosított prognózisok ellenére szinten tartotta a rátát  a héten. Az EKB várakozó állásponton van, a döntéshozók különösen a bérek alakulására összpontosítanak az év első felében.

Laza vagy szigorú monetáris politika?

A nemzeti bankok világszerte az irányadó kamatlábak emelésével igyekeznek úrrá lenne a dráguláson, de ezt számtalan közgazdász bírálja, mivel lassítja a gazdaságot. Az EKB mellett az amerikai Fed, az angol jegybank, a kínai központi bank és az orosz nemzeti bank is szigorú monetáris politikát folytat. Japán a negatív kamatlábával (mínusz 0,1 százalék) kilóg a nemzetközi trendekből, a szigetországban emelésre számítanak a közgazdászok.

Ugyanakkor az elemzők arra számítanak, hogy idén a jegybankok megkezdhetik a kamatvágást, amit a feltörekvő gazdaságok jegybankjai – a magyar, a cseh és a brazil központi bankok vezetésével – már megtettek. A régióban elsőként a cseh jegybank zárta le kamatemeléseit tavaly júniusban, ezzel másfél évig tartotta 7 százalékon az alapkamatot, december végén pedig egy 25 bázispontos kamatvágásra szánta el magát.

A lengyel központi bank 2022 szeptemberében emelte utoljára irányadó rátáját, amelyet idén szeptemberben 6, majd októberben 5,75 százalékra csökkentett. A jegybank decemberben a várakozásoknak megfelelően változatlanul tartotta a rátát. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) még tavaly szeptemberben jelentette be, hogy 13 százalékos alapkamat mellett lezártnak tekinti a kamatemelési ciklusát. Decemberben 75 bázisponttal, 10,75 százalékra mérsékelte a kamatlábat az egy számjegyűre csökkenő infláció mellett, az elemzők szerint a kamatvágás idén tovább folytatódik.

Az emelkedő kamatszint hazavágja a teljes európai ingatlanszektort

Az olcsó pénz korában csak úgy ömlött a pénz az európai ingatlanalapokba. A jegybanki kamatemelések hatására azonban egyre több helyen lehetett vonzóbb hozamokat találni, emiatt is nagy nyomás nehezedik az ingatlanpiacra és ezen belül az ingatlanalapokra. Németországban a legrosszabb a helyzet.