Több ezren tüntettek Franciaország-szerte csütörtökön az inflációval lépést tartó, magasabb béreket követelve, és tiltakozva Emmanuel Macron francia elnök azon tervei ellen, hogy felemelné a nyugdíjkorhatárt az országban.

FRANCE - SOCIETY - INTERPROFESSIONAL DEMONSTRATION IN PARIS
Fotó: Quentin de Groeve / Hans Lucas via AFP

A sztrájkoló tanárokhoz, diákokhoz és vasúti dolgozókhoz csatlakozó tüntetők az ország számos városában okoztak zavarokat, de az energiaszektorban zajló sztrájkok az ország áramtermelését is korlátozták, jelezve az orosz gázstop okozta jövőbeli elégedetlenség megjelenését, amellyel az európai vezetőknek szembe kell majd nézniük a télen. Franciaország energiahiányát tovább erősíti, hogy számos atomerőmű karbantartás miatt szünetelni kényszerül.

Noha Macron kormánya több mint 40 milliárd eurót költött különféle intézkedésekre, hogy az üzemanyagok, a gáz és az áram drágulásának gátat vessen – ami bizonyos mértékben sikerrel is járt, a francia infláció az alacsonyabbak között van az unióban, de alacsonyabb az amerikainál is –, az élelmiszerek drágulását a franciák is érzik.

Ráadásul hiába ígérte parlamenti többségének júniusi elvesztését követően Macron azt, hogy konszenzusépítéssel kíván kormányozni, a szakszervezetek szerint nem tartotta ehhez magát.

Úgy tesz mintha figyelne. Valójában azt tesz, amit akar

– mondta egy közelmúltbeli interjú során Philippe Martinez, az egyik legnagyobb szakszervezet, a CGT vezetője.

Számos francia vállalat élt a Macron kormánya által a vásárlóerő megőrzése céljából lehetővé tett megoldással, melynek keretében adómentes bónuszt adtak dolgozóiknak, így például csütörtökön az LVMH jelentette be, hogy 27 ezer franciaországi munkása 1000 és 1500 euró közötti jutalmat kap. Azonban jóval kevesebb cég emelte a fizetéseket az inflációnak megfelelő mértékben.

Az elnök még 2019-ben javasolta, hogy a 42 nyugdíjprogramot – mely a korhatártól a kifizetésekig széles körben változik – egységesíteni kellene, és olyan jutalmakkal és büntetésekkel körülbástyázni, amelyek arra ösztönöznék az embereket, hogy 64 éves korukig dolgozzanak – írja a The Wall Street Journal, hozzátéve, hogy a tervek akkoriban Franciaország leghosszabb közlekedési sztrájkjához vezettek, hetekig lebénítva az országot.

Journee interprofessionnelle de greve et manifestation, mobilisation generale
Fotó: Riccardo Milani / AFP

A koronavírus-járvány hatására aztán Macron jegelni kényszerült az elképzeléseket, de tavaszi kampánya során a nyugdíjkorhatár 64-65 évre emelését ígérte, mondván 

ez az egyetlen módja annak, hogy ne kelljen eladósodni vagy adót emelni a nyugdíjrendszer fenntartása érdekében.

A francia nyugdíjtanácsadó – mely a rendszer közép- és hosszú távú fenntarthatóságát felügyeli – szerint a jelenlegi nyugdíjkiadások veszélybe sodorják az ország hiánycsökkentő céljait. Macron kormánya 2027-re szeretné a költségvetési hiányt az idei 5 százalékról 3 százalék alá mérsékelni.

A javaslatot a francia elnök az alkotmány 49-es passzusa alapján fogadná el, amely lehetővé teszi, hogy a kormány felülírja a parlamenti voksolás eredményét. Azonban cserébe a képviselők bizalmatlansági indítványt kezdeményezhetnek, amelynek sikere a kormány bukását eredményezi. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a franciák csaknem négyötöde ellenzi a nyugdíjkorhatár felemelését.