Miután Vlagyimir Putyin elnök szerdán négyszemközti tanácskozott a Moszkvában tartózkodó Nikol Pasinjan örmény kormányfővel, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „óvatos optimizmust” ajánlott az örmény helyzet megítélésében. Moszkva szempontjából az a kérdés, hogy Örményország marad-e Oroszország szekértáborban, vagy átáll a nyugathoz, az EU-hoz és a NATO-hoz?

Örményország Putyin és Pasinjan — Putyin és Pasinjan találkozója után sem lett sokkal tisztább a kép / Fotó: AFP

Hogy ez összefüggésben áll-e az ukrajnai helyzettel, azt nehéz megmondani, de újra fellángoltak a viták, sűrűsödnek az események Örményország kapcsán.

A Kreml cserben hagyta az örményeket

Moszkva nem adja fel, igyekszik visszacsábítani táborába a kiábrándult örményeket, akik – mint Jerevánban mondják – elvesztették Hegyi Karabahot, amiért nem hivatalosan, nem kis mértékben az oroszországi vezetést okolják. Hol volt a katonai segítségnyújtás, amit a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO) – ahogy sokan hívják „a keleti NATO” – alapszabálya értelmében

Moszkva kötelessége lett volna katonailag is beavatkozni Jereván oldalán.

A Kreml vezetésnek esze ágában sem volt ezt lépni, hiszen aggódnak a kényes dél-kaukázusi egyensúly(talanság) miatt és nem akarnak rosszba kerülni a kelettel és a nyugattal egyaránt kiegyensúlyozott kapcsolatot tartó Bakuval sem. És nem akarják elriasztani az EU-tagságra felkészülő, de a politikai sávban Ukrajna és Moldávia által leelőzött Grúziát, amelynek vezetése csalódott, dühös és most ismét keresi a kapcsolatot Moszkvával.

Örményország – ellentétben Azerbajdzsánnal – CSTO-tag volt a legújabb, 2023. szeptemberi azeri-örmény háború idején, amelynek során Jereván elvesztette az 1994-ben megszerzett Karabahot (amivel kapcsolatban az ENSZ Biztonsági Tanácsa évekkel ezelőtt határozatokban erősítette meg, hogy a terület nemzetközi jogilag Azerbajdzsánhoz tartozik).

Örményország
menekültek — Mindenüket hátrahagyva voltak kénytelenek elmenekülni a Hegyi Karabahban élő örmények / Fotó: AFP

Oroszország a békefenntartásra korlátozta tevékenységét. Nemrég vissza is vonták az oroszországi békefenntartó kontingenst, kevesebb mint egy dandárnyi erőt, mondván, hogy „nincs rájuk szükség”, mert Örményország a NATO és az EU felé kacsingat.

Járulékos vesztesége lehet a bonyolult folyamatnak Oroszország 102. számú katonai támaszpontja Gyumriban, Örményország második legnagyobb városában. A bázis alig több mint tíz kilométerre van a török határtól. A jereváni vezetés évtizedekig a „török veszéllyel”, az ellenfélnek tekintett azerbajdzsániak és Ankara szoros kapcsolatával indokolta a támaszpont megtűrését.

Erdogan itt is képbe kerül

Most, hogy Nikol Pasinjan örmény kormányfő megjárta Ankarát, találkozott Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel és a török–örmény párbeszéd új lendületet kapott, van remény a normalizálódásra. Amiből Moszkva, úgy tűnik fel, vesztesen kerülhet ki. Pasinjan nyitott a nyugat irányába.

Az amerikai kormány, Antony Blinken külügyminiszter a minap telefonon támogatásáról biztosította Pasinjant. Más erők is beavatkoznak az örmény-azeri konfliktusba. A Politico véleményrovatában közli a hágai nemzetközi bíróság (ICC) nyugalmazott főügyésze, Luis Moreno Ocampo cikkét, amely a dokumentumokra hivatkozva szólítja fel az ICC-t, foglalkozzon a Karabahban elkövetett azeri népirtással.

Jens Stoltenberg
azeri örmény konfliktus NATO — Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a hegyi Karabahot annektáló azeri Alijev elnökkel tárgyal / Fotó: AFP

Franciaország – kihasználva a Párizsban élő, gazdag és befolyásos örmény kisebbség támogatását – fegyverszállítóként és a NATO/EU politikai előőrseként lépett be a képbe, nyilvánvalóan Washington jóváhagyásával. A tavaly szeptemberi – immár harmadik – azeri-örmény háborúban Jereván katonai vereséget szenvedett és elvesztette az ellenőrzést Hegyi Karabah felett. Egy hónapra rá, 2023 októberében az örmény védelmi miniszter Párizsba utazott.

Párizs védelmi eszközökkel segíti Jerevánt

Szuren Papikjan örmény védelmi minisztert francia kollégája, Sebastien Lecornu fogadta tavaly októberben. Mindkét fél kifejezte kívánságát, hogy erősítsék a 2022 nyarán lefektetettek szellemében a katonai együttműködést. Papikjan Jerevánban eredményesnek tartott útja során aláírtak egy csaknem 100 millió euró értékű egyezményt három GM200-as, a francia Thales által gyártott, 250 kilométer hatósugarú lég- és rakétavédelmi radarberendezés szállításáról.

Thales Grand Master (GM) 200-as radar munka közben valahol Romániában / Fotó: AFP

Megállapodtak, hogy Párizs katonai attasét delegál Jerevánba, továbbá francia eszközök, pénz és tanácsadók-kiképzők felhasználásával a helyszínen támogatja az örmény gyalogsági, a hegyvidéki hadviselési és a katonai mesterlövész képzést.

Ugyanakkor Oroszországnak még hosszú ideig nem kell aggódnia, mert az örmény hadsereg felszerelése továbbra is 90-95 százalékban (az irányított páncéltörő rakétafegyver-állomány 100 százaléka) szovjet-oroszországi eredetű. Ám Örményország, a régió egyik legkisebb országa továbbra sem érzi magát biztonságban. Az egy főre jutó GDP tekintetében

Örményország középen (2022-ben 7018 dollár),
Azerbajdzsán (2022-ben 7762 dollár) után
és Grúziát (2022: 6675 dollár) megelőzve helyezkedik el.

Moszkva, valószínűleg Jereván visszacsábítása jegyében tavaly felpörgette a gazdasági kapcsolatokat.

Történelmünk során soha nem látott mértéket, több mint hétmilliárd dollárt tett ki a kétoldalú árucsere 2023-ban– emelte ki Putyin, amikor Moszkvában a minap fogadta Pasinjant. Az oroszországi elnök szerint a gazdasági kérdéseket már megbeszélték az Eurázsiai Gazdasági Tanács minapi csúcstalálkozóján, úgyhogy most a biztonságról kellene tárgyalni.

Viszont a Putyin–Pasinjan négyszemközti tárgyalás tartalmáról érdemi információt egyik fél sem adott. Sokat mondó Örményország minapi bejelentése, hogy a továbbiakban nem vesz részt a CSTO finanszírozásában. Jereván Eurázsiai Gazdasági Uniós tagsága nem került szóba.

Örményország válaszút előtt: Putyin vagy a Nyugat jelenti a jövőt?