Mióta tavaly december végén kiderült, hogy a világ legnagyobb elektromos járműgyártója Szegeden építi meg az első Európai gyárát, Csongrád-Csanád vármegye székhelye gyakorlatilag egyenlővé vált a kínai BYD beruházásával.

Budapest, 2024. január 30.Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Botka László, Szeged polgármestere és Kung Tao kínai nagykövet (j-b) a BYD bejelentésén a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. január 30-án. Aláírásra került a világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító kínai BYD jövőbeli szegedi üzemének helyszínt biztosító telek adásvételi előszerződése.MTI/Máthé Zoltán
Eltakarta a szemek elől: a BYD-gyár mellett egy másik óriásberuházás is készül Szegeden. Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Ez persze érhető, hiszen egy több milliárd eurós értékű projektről van szó, amely nem csak Szeged, hanem a komplett dél-alföldi régió életében új távlatokat nyit. A BYD hatszázezer alkalmazottjával tankönyvszerű gigacég, volumene meghaladja az elektromos autózás állócsillagának, a Teslának a teljesítményét. A magyar gyár mérföldkő: több ezer munkahely jön létre és évente több százezer tisztán elektromos autó gördül majd le a gyártósorokról.

Csakhogy nem ez az egyetlen óriásberuházás Szegeden.

Milyen óriásberuházás készül Szegeden a BYD-gyár mellett?

Bár a BYD-gyár eltakarta a szemek elől, egy másik nagy projekt is Magyarország harmadik legnépesebb, 160 ezres települését választotta. Ez pedig a nem más, mint a Rheinmetall fejlesztése. Ez hivatalosan még nem jelentették be, de tavaly nyár óta kommunikálnak róla különböző kormányzati és befektetői szinten is. Ezek közül talán a legmeghatározóbb Bányai Gáborhoz, a Dél-Alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosához, illetve Paul Walf, a Rheinmetall AG közép-európai koordinációs részlegének vezetőjéhez kötődik, akik mindketten arról beszéltek, hogy a Rheinmetall Szegedre tart.

Ezekből az derült ki, hogy a német hátterű, világszinten is meghatározó hadiipari vállalat a civil tevékenységének részeként hidrogént és e-mobilitási alkatrészeket gyártó üzemet létesít. Ebből elsőre nem látszik, miért olyan fontos ez a terv, pedig amennyiben valóban megvalósul, azzal szintet lép a magyar védelmi ipar.

Több okból is. Egyrészt nem csupán gyártást vinne Szegedre a Rheinmetall, hanem masszív kutatás-fejlesztést is, hiszen az összeszerelő üzem mellett itt lenne egy lézertechnológia-bázis is. A beruházást magát is a Szegedi Tudományegyetem tudományos ipari parkjába, a kivitelezési szakaszban tartó Science Parkba – az ELI ALPS, a szegedi lézerközpont közvetlen szomszédságába – költöztetnék. Ezzel első fecske lenne ebben az infrastruktúrában, amely más cégekre is ösztönzően hatna.

Mekkora a Rheinmetall jelenléte Magyarországon? 

Az előzetes elképzelések szerint a Rheinmetall üzemének megépítése 2024 második felében kezdődhet meg. Nem kis komplexumról van szó, ugyanis 

ezres nagyságrendű új munkahely jönne létre.

Fegyvereket és lőszereket nem fog a német cég előállítani, azonban olyan munkafolyamatokat végezhetnek el, amelyek végső soron hadieszközök előállítását is szolgálhatják. Akárhogy is, a Rheinmetallnak már a negyedik telephelye épülne ki Magyarországon. 

  1. Zalaegerszegen Európa legmodernebb harcjárműgyártó és tesztüzeme működik,
  2. Várpalotán Európa egyik legnagyobb lőszer- és robbanóanyag-gyártó üzeme készül, 
  3. Budapesten elkezdődött egy digitalizációs és szoftverfejlesztő központ felépítése,
  4. Szegedre pedig tehát kutatási és fejlesztési centrumot szánnak.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy az elmúlt hónapokban nem érkezett új hír a szegedi fejlesztésről. A Világgazdaság friss információi szerint ugyanakkor a beruházás továbbra is támogatottságot élvez és arra változatlanul fontos projektként tekintenek. A megvalósulását egyébként az is alátámasztja, hogy a Rheinmetall már kifejezetten szegedi pozíciók álláshirdetéseit is megjelentette.

Harapófogóba került a német hadiipar miután Amerika lépett egyet hátra

Az Egyesült Államok kevesebbet fog Kijevre költeni, így Németországra nagy teher hárul – szinte egyedüli fegyverszállítója lesz az ukrán hadseregnek. Azonban a kapacitások szűkösek, a fejlesztések döcögnek.