A német hadiipar a következő években bővítheti a kapacitásait, iparági források szerint a KMW és a Rheinmetall megduplázza a Leopard harckocsik gyártását, évente mintegy száz darabra. A Diehl az Iris-T légvédelmi rendszerek számát kívánja megháromszorozni, a cégek továbbá a tüzérségi lövedékek gyártását is növelnék, a jelenlegi évi 100 ezerről mintegy 250 ezer darabra.

Fotó: Anatolii Stepanov / AFP

Az új fegyvereket elsősorban a német hadseregnek, valamint a szövetségeseknek, például Norvégiának és Szlovákiának szállítják, mivel az adott kormányok által Ukrajnának átadott készletek egy részét pótolni, cserélni kell. A lőszerszállítmányok többsége pedig közvetlenül Ukrajnába kerülhet. Azonban a kapacitások tervezett kibővítése sem elegendő a kereslet kielégítésére – írja a Handelsblatt.

Berlini biztonságpolitikai körökben úgy vélik, hogy Németországnak valójában gyorsabban kellene felfegyverkeznie: ugyanis az Egyesült Államok, mint Ukrajna eddigi legfontosabb támogatója, jövőre mindenképp kevesebbet fog Kijevre költeni. Ha Donald Trump megnyeri az idei elnökválasztást, akkor Európa magára maradhat a problémával. A hivatalban lévő Joe Biden újraválasztása sem garancia. 

Biden ugyanis a jövőben szintén csökkentheti a támogatásokat.

Az EU évente egymillió tüzérségi lövedéket akar szállítani Ukrajnának, ebből 300-400 ezer juthat a német iparra. Az unió eddig nem tudta teljesíteni a vállalásokat. Ahhoz, hogy a szállítási kötelezettségeket teljesíteni lehessen, duplázni vagy háromszorozni kell Németország legnagyobb robbanóanyag-gyártó üzemében a termelést.

Azonban a Kölntől 25 kilométerre délre, a 75 ezres Troisdorf városában található gyár bővítését akadályozza az önkormányzat, ugyanis lakóövezetté akarja alakítani a területet. Mindez azt jelenti, hogy közel két évvel az orosz–ukrán háború kirobbanása után az európai védelmi vállalatok még mindig nem képesek elegendő lőszert biztosítani Ukrajnának, miközben az amerikai támogatás a jövőben várhatóan csökkenni fog.

Nem csak a fronton, már otthon is nagy az ukránok elégedetlensége

Az orosz–ukrán háború kezdeti lendülete után lelassult az előrehaladás mindkét oldalon, ritkán történnek áttörések, miközben a készletek és a támogatás egyre fogy. Ezt nemcsak a harctéren szolgálatot teljesítő katonák, hanem az otthon maradt családtagjaik is megérzik, miközben egyre erősödnek azok a hangok, amelyek haza követelik a frontra küldött férfiakat. Idén ősszel mintegy 25 ezer ember írt alá egy petíciót, amelyet Volodimir Zelenszkijnek címeztek, követelve, hogy a katonai szolgálat ideje ne maradjon határozatlan.