Bár sokan tartottak tőle, a hiteltörlesztési moratórium tavaly év végi lezártát követően nem ugrott meg drasztikusan a nem fizető adósok száma. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a háztartások hitelállományának összetételéről számot statisztikái szerint a fennálló hitelállomány 1,5–4 százalékát teszi ki a legalább 90 napja nem fizetett lakossági hitelek aránya – mondta megkeresésünkre Gergely Péter, a BiztosDöntés pénzügyi szakértője. Majd hozzátette:
sokan attól tartottak, hogy a fizetési késedelembe esők aránya elérheti akár a 10 százalékot is.
Fotó: Getty Images
Alacsony a nem fizetők állománya
Azt követően, hogy tavaly október végén a teljes körű, általános moratórium lezárult, megfigyelhető volt ugyan némi emelkedés a rövid időre, maximum 90 napra késedelembe esők arányában, ám ez átmenetinek bizonyult. A legfrissebb, 2022. szeptember végi adatok szerint a piaci lakáshitelek és a támogatott lakáshitelek esetében is a kihelyezett hitelállomány 1,58 százalékát nem törlesztik már több mint 90 napja az adósok. Eközben az ennél rövidebb ideig, 30–90 napig nem törlesztett hitelek aránya a 2021 év végi 0,6 százalékos szinthez képest 0,36 százalék közelébe csökkent. (A nem fizető hitelek arányára vonatkozó egyéb statisztikák ennél magasabb szinteket mutatnak, ám ennek az a magyarázata, hogy a célzott moratóriumban maradókat, akiknek száma tavaly augusztusban még 350 ezer volt, a szabályok szerint át kellett minősíteniük a bankoknak.)
Gergely Péter szerint a törlesztéshez való visszatérés zökkenőmentességét nagyban segítette, hogy a kamatok 2021 őszén elindult gyors ütemű emelkedése után a kormány lényegében az általános moratórium lezárultát követően előbb a változó kamatozású lakáshiteleseket – köztük jelentékeny részben a korábban forintosított deviza(alapú) lakáshitel tartozást fizető adósokat –, tavaly nyártól pedig a rövid, maximum öt évre fixált hiteleseket a kamatstop intézkedésével óvja attól, hogy a hirtelen meglóduló kamatok kigazdálkodhatatlan terhet jelentsenek a családi költségvetésnek.
Részben ezt a tendenciát igazolja vissza az is, hogy öt éve stabilan csökken a banki adóslistán (a Központi Hitelinformációs Rendszerben – KHR) a nyilvántartott mulasztással bíró hitelszerződések száma. A nyilvántartásokat kezelő BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. adatai szerint tavaly év végén 680 ezer olyan hitelszerződés volt Magyarországon, amelynél az adósok mulasztásba estek, és amely ügylet még nem záródott le. Egy évvel korábban, 2021 végén még 15 százalékkal több, 797 ezer fennálló mulasztást tartott nyilván a KHR – emlékeztetett a BiztosDöntés pénzügyi szakértője. Emellett, ha szerény mértékben is, de 257 ezerről 252 ezerre csökkent azoknak a szerződéseknek a száma is, ahol az adós ugyan mulasztásba esett, de valamilyen módon lezárták a hitelszerződést.
Évekig fáj, ha megcsúszunk a törlesztéssel
A hatályos szabályozás szerint az az ügyfél esik mulasztásba, aki a mindenkori bruttó minimálbért meghaladó összeggel tartozik valamelyik hitelintézetnek, s ennek a kifizetésére a bank 90 napnál hosszabb ideje vár – ezek az aktív mulasztások. Minden év elején a emelkedése miatt kicsit bővül az az összeg, amivel kockázatmentesen tartozhatunk a bankunknak. (Idén a tavalyinál 16 százalékkal magasabb összegű tartozás után helyezhetnek fel minket az adóslistára a bankok, mivel a bruttó minimálbér 200-ról 232 ezer forintra emelkedett.) A szabályozás szerint, ha 90 napon belül nem áll fenn folyamatosan valamelyik feltétel – például lejárt tartozásunk összege az adott időszak alatt akár csak napokig nem haladja meg a fenti értéket –, a bank nem rakhatja fel adatainkat a rossz adósok listájára. Ezt mindenképp el kell kerülni, hiszen az KHR negatív listáján szereplő adósok a banki üzletszabályzatok szerint nem kaphatnak újabb hitelt, ráadásul az egyszeri megcsúszás hosszú időre skarlát betűként ég ránk – emlékeztet Gergely Péter.
Aki a mulasztása miatt felkerül a negatív listára, az a törlesztés helyreállása után sem kerül le róla azonnal. Ha az adós később rendben visszafizeti a hitelét (és a banknak nem kell leírnia veszteséget), csak a hitelszerződés lezárását követően egy évvel törlik adatait a negatív adóslistáról. Addig pedig úgynevezett passzív státuszban lévő adósnak minősül.
Abban az esetben, ha a törlesztés nem állt helyre, vagy épp csalás, visszaélés történt, a bank pedig a szerződés felmondása s a követelés behajtása vagy épp értékesítése mellett veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, akkor az adós adatai öt évig a KHR-listán maradnak, mivel a követelés aktívnak minősül. A kereskedelmi bankok üzletszabályzata sem aktív, sem passzív (lezárt) mulasztás esetében nem teszi lehetővé további kölcsön folyósítását – hívta fel a figyelmet a BiztosDöntés szakértője.
A hitelcsúszás lakmuszpapírja
Az adatok tehát kedvezők, ám hátradőlni nincs okunk. A teljes lakossági hitelportfólióban ugyanis az egy évvel korábbi 1,26 százalékról 1,51 százalékra nőtt tavaly szeptember végére a 90 napot meghaladóan tartozó ügyfelek hitelállománya.
„Miután az általános moratórium 2021 novemberéig védte az adósokat, a mulasztásba csúszott adósok döntő része 2022 februárjáig nem eshetett a 90 napot meghaladóan tartozók körébe
– a bankok csak azokat tarthatták így nyilván, akik már a moratórium megkezdése előtt több hónapos tartozást görgettek maguk előtt. Ennek köszönhető, hogy a bővülés zöme a kevesebb mint egy éves elmaradásban lévő ügyfeleknél mutatható ki” – emlékeztetett Gergely Péter.
A 91–365 napos csúszásban lévő hitelállomány a 2021. decemberi bruttó 35,4 milliárd forintról több mint duplájára, 79,5 milliárd forintra nőtt kilenc hónap alatt. Fontos ugyanakkor látni, hogy a teljes hitelállomány arányában ez a szám még mindig hihetetlenül kedvezőnek számít: 2014-ben a teljes hitelállomány 19 százaléka esetében állt fenn 90 napot meghaladó törlesztési elmaradás.
A BiztosDöntés pénzügyi szakértője szerint
a legnagyobb gond a személyi hiteleknél tapasztalható. A legalább 90 napja nem fizető hitelállomány itt a teljes fennálló tartozás csaknem 4 százalékát teszi ki.
Ezenfelül pedig a hitelállomány közel 2 százaléka 31–90 napos késedelemben volt tavaly szeptember végén. A megcsúszottak 6 százalékos aránya persze még nagyon távol van a 2011. végi szinthez, amikor a családoknál lévő személyikölcsön-állomány negyedét nem törlesztették időben az ügyfelek, ám Gergely Péter szerint a személyi kölcsönökre indikátorként tekintenek a bankok: miközben a lakhatásunkat csak a legvégső esetben kockáztatnánk azzal, hogy a nem törlesztett miatt elvegyék tőlünk, a klasszikus fedezet nélküli, döntően az igazolt jövedelmünk alapján folyósított személyi kölcsönök esetében hajlamosabb az ember a törlesztés felfüggesztésére. Ezért van az, hogy a gazdasági nehézségek idején először a személyi kölcsönöknél ugrik meg a nem fizetők aránya. Nos, épp erre következtethetünk abból is, hogy a teljes állományhoz viszonyítva a nem teljesítő személyi kölcsönök aránya a 2021. szeptemberi 3 százalékról tavaly a harmadik negyedévre megduplázódott.
A teljes „KHR-érett”, azaz legalább 90 napja nem törlesztett állomány 35,7 százaléka személyi ezen belül is figyelmeztető, hogy a 91–365 napos késedelemben lévő ügyfelek 79,5 milliárd forintos tartozásának 47 százaléka köthető a személyi kölcsönökhöz. A 90 napot meghaladóan nem törlesztett 147,4 milliárd forintos bruttó hitelállományban a második legnagyobb szeletet a szabad felhasználású jelzáloghitelek teszik ki 18,7 százalékos részaránnyal, a piaci lakáshitelekhez köthető a KHR-érett tartozások 15,5 százaléka, közel 23 milliárd forint, míg a támogatott lakáshitelek esetében 13,5 milliárd forintot, a teljes késedelmes állomány 9,1 százalékát nem törlesztették már egy negyedéve az érintett adósok 2022. szeptember végén.
Fotó: Shutterstock
Forduljunk a bankunkhoz!
A megugró ezen belül a háztartások kiadásaiban jelentékeny részt képviselő élelmiszerek és energiaköltségek az általános pénzromlásnál is komolyabb mértékű drágulása az elmúlt hónapokban még jelentősebb nyomást helyezett a háztartási büdzsékre. Ilyenkor bizony sokkal gyakoribb az, hogy olyan döntést hozunk, hogy a hiteltörlesztést függesztjük fel ideiglenesen, remélve, hogy néhány hét múlva visszatérhetünk a tartozások rendes fizetéséhez. A BiztosDöntés pénzügyi szakértője ugyanakkor azt tanácsolja, hogy az, aki úgy érzi, hogy megoldhatatlan feladat számára a törlesztés folytatása, azonnal tájékoztassa erről a bankját. A hitelintézeteknek az általános vélekedéssel szemben nem jó, ha kényszerintézkedéseket kell alkalmazniuk az ügyféllel szemben: a bankok nem ingatlannepperek, a végrehajtási költségekkel növelt banki követelés a statisztikák szerint jóval kisebb mértékű megtérülést hoz a bankoknak (nagyobb a veszteségleírásuk), mint a rendes törlesztés esetén. Épp ezért dolgozott ki minden bank a kormányzati adósvédő intézkedéseken felül saját megoldásokat.
A törlesztési nehézségekre hivatkozó ügyfeleknek szinte minden pénzintézet kínál időlegesen csökkentett törlesztőrészletű konstrukciót – például azt, hogy az ügyfél 3-6-12 hónapig a tőkét ne, csak a kölcsön aktuális kamatát törlessze. A megoldás kereséséhez ugyanakkor aktív ügyfél kell – hangsúlyozza a szakértő.
Biztosan megugrik a nem fizető állomány
Gergely Péter szerint a nem fizető hitelek aránya a következő hónapokban mindenképp növekedésnek indul. Ennek csak egyik oka lesz az, hogy a már késedelembe esett ügyfelek jó részének a mostani rendkívül magas infláció mellett nehéz lesz a visszatérés, és épp ugyanezen okok miatt még többen csúszhatnak majd el a törlesztéssel. A romlás másik oka az lesz, hogy a hitelállomány bővülése idén drasztikusan csökken, emiatt kevesebb új, természetesen még fizető hitel kerül be a rendszerbe, mint a korábbi években, aminek következtében önmagában emelkedik majd a nem fizető hitelek aránya – figyelmeztet a szakértő.
Emellett pedig nem lehet figyelmen kívül azt sem, hogy az egyéb adósmentő intézkedések, köztük a kamatstop sem tartható időtlen időkig: a jelenlegi ismert feltételekkel a kamatstop idén júniusban lejár.
Az szinte bizonyos, hogy lesz egy átmeneti időszak, amíg a kamatstopos és a piaci kamatszint összeér, ám a BiztosDöntés pénzügyi szakértője szerint hosszú távon nem maradhat a jelenlegi kamatstop. Már csak azért sem, mert ez aránytalan előnybe juttatja azokat az ügyfeleket, akikre vonatkozik a védelem azokkal szemben, akik ma is piaci kamatszintet kell hogy fizessenek hiteleik után.
Borítókép: Illusztráció / Fotó: Bach Máté
