Látványosan megugrott tavaly a személyi kölcsönt felvevő magyarok száma: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2023-ban 245 ezer új szerződést kötöttek a pénzügyi szolgáltatók, ami majdnem 26 ezerrel – 11,8 százalékkal – több az egy évvel korábbinál.
Az új szerződések összege 522,9 milliárd forintot ért el a jegybank statisztikái szerint, ami 6,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ez önmagában ugyan nem túl acélos teljesítmény, de ha figyelembe vesszük, hogy a teljes fogyasztásihitel-piac 11,5 százalékkal zsugorodott 2023-ban, már egyáltalán nem tekinthető rossz eredménynek. Ráadásul a személyi kölcsönök új kihelyezései már egyre közelebb járnak a 2019-es, 560 milliárdhoz közelítő csúcshoz.
Miután az új szerződések száma jóval gyorsabban nőtt az összegüknél, az egy ügyletre jutó átlagos hitelösszeg is érezhetően csökkent 2022-höz képest:
a Világgazdaság számításai szerint 2,13 millió forintot ért el 2023-ban, ami majdnem pontosan százezer forinttal kevesebb a megelőző év átlagánál.
A szerződések számának emelkedésében és az átlagos hitelösszeg csökkenésében fontos szerepe lehet az online csatorna térnyerésének is. Az interneten vagy mobilbankon keresztül benyújtható igénylések terjedésével – tehát a hozzáférés egyszerűsödésével – ugyanis vélhetően olyan ügyfelek is élnek a kölcsön felvételének eszközével, akik a fiókba csak jóval hosszabb gondolkodás után, vagy egyáltalán nem jutnának el.
Az új személyihitel-igénylések száma pedig annak ellenére ugrott meg tavaly, hogy az elérhető kamatok még mindig viszonylag magas szinten mozognak. Az MNB adatai szerint tavaly decemberben 18,5 százalék környékén járt a szerződésekben szereplő, éves, átlagos kamat, ami mindössze nagyjából fél százalékponttal maradt el a júliusi, sokéves csúcstól. (Más kérdés, hogy a nagyobb összeget igénylő, kedvezőbb jövedelmi helyzetben lévő ügyfelek ennél sokkal jobb kondíciókkal is hitelhez juthatnak.) A jellemzően havi 40-50 milliárdos kihelyezést hozó, erős kereslet pedig, úgy tűnik, hogy az idén is fennmaradhat. Az online csatornák térnyerése, a kamatok várható csökkenése és a reálkeresetek emelkedése egyaránt hozzájárulhat az ügyfélérdeklődés fenntartásához.
A stabil kereslet nyomán a személyi kölcsönök állománya eddigi csúcsára ugrott decemberben: az év végén már meghaladta az 1343 milliárd forintot, ami ugyan csak nem egészen 7 százalékos emelkedés éves alapon, de így is jóval meghaladja a teljes lakossági hitelportfólió 2,3 százalék körüli növekedését. Ezzel a személyi kölcsönök változatlanul a harmadik legfontosabb terméknek tekinthetők a lakáshitelek és a babaváró hitel után, a részesedésük valamivel 13 százalék feletti a lakossági portfólióban.
