Nagyon jól indult az év a lakossági hitelpiacon: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint januárban összesen 166,1 milliárd forint értékben kötöttek új lakáscélú és fogyasztásihitel-szerződéseket a háztartások, ami látványos, 87,5 százalékos bővülés az egy évvel korábbi volumenhez képest.
A jegybank statisztikái szerint a rendkívül gyors ütemű bővülés elsősorban a lakáshitelek iránti kereslet megugrásának köszönhető: ezeknél több mint 82 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek januárban, ami kicsivel több, mint a duplája az egy évvel korábbi 40,8 milliárdnak. A lakáshitelek repülőrajtja persze nem túlságosan meglepő: a kamatok érezhető csökkenése mellett januártól megjelent ugyanis a kínálatban az új, névre keresztelt támogatott konstrukció. A lakáshitelpiac duplázódásához emellett az alacsony bázis is hozzájárulhatott, hiszen – ahogy arról a Világgazdaság is többször beszámolt – 2023 nem alakult túlságosan fényesen a lakossági hitelek szempontjából.
A személyi kölcsönöknél sem indult rosszul a 2024-es év: az 51,4 milliárd forintnyi új szerződés 71,9 százalékkal – 21,5 milliárd forinttal – több az egy évvel korábbinál. A babaváró hitelnél 18,5 milliárd forintnyi új szerződést mutatott ki januárra az MNB, ami ugyan bő két és félszerese az egy évvel korábbi 7 milliárdnak, az elmúlt hónapokkal összevetve viszont jókora elmaradást tükröz. Az utóbbinak szintén a szabályozás változása lehet az oka: azok ugyanis, akik még a régi feltételek mellett szerették volna igényelni a támogatott konstrukciót, előrehozták november–decemberre a szerződéskötést. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig, úgy tűnik, hogy a spekulatív célú szerződéskötések kifutását követően már minden visszatért a régi kerékvágásba, ebből a konstrukcióból ugyanis csak picivel több, mint 5 milliárd forintnyit igényeltek januárban.
A múlt évi, visszafogott hitelkereslet nyomán a háztartások hiteleinek állománya meglehetősen lassan növekszik: a teljes portfólió mérete 10 175 milliárd forintnál járt január végén, ami mindössze 2,9 százalékos növekedés a múlt év elejéhez képest. Ez nagy részben a lakáshitelek állományának lassú növekedésével magyarázható: a jegybank adatai szerint az utóbbi nem egészen 5035 milliárd forintot tett ki az év első hónapjának a végén, ami 1,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
A viszonylag jó évkezdet nyomán mindenesetre megalapozottnak tűnnek a lakossági hitelpiac idei élénkülését előrevetítő piaci várakozások, igaz, messzebb menő következtetéseket inkább az első három-négy hónap adatai alapján lehet majd levonni.