Az orosz agressziótól tartó Finnország múlt hétvégén tesztelte a hadigazdaságra való átállást és megkezdte a katonai felszerelések stratégiai elhelyezését, biztosítva, hogy a NATO egyik legújabb határállama gyorsan tudjon reagálni a lehetséges támadásokra.
Mikko Heiskanen altábornagy, a finn védelmi erők fegyverzeti és logisztikai vezérkari főnökének helyettese a Financial Timesnak elmondta, hogy Finnország a közelmúltban több mint ezer, magáncégekkel kötött megállapodást ellenőrizett, amelyek háború idején biztosítanák az infrastruktúra, az élelmiszer-ellátás és a szolgáltatások működését, valamint a felszerelések és fegyverek folyamatos gyártását.
A háború súlyos válságot jelent, és biztosítanunk kell, hogy a termelésünk nem roppan össze egy semmiből érkező offenzíva miatt. A lőszertől az élelmiszerig minden biztosított, de reméljük, hogy nem lesz szükség a kihasználásukra
– nyilatkozta Heiskanen, hozzátéve, hogy a finn hadigazdasági tesztben a szomszédaik és szövetségeseik terveit és felkészültségét is felmérték.
Finnország, amelynek orosz határa a leghosszabb a vagy az EU országai közül, jól ismert arról, hogy évtizedek óta a keleti szomszédja esetleges támadására összpontosít, ami a nyugati világban talán egyedülálló felkészültségi szintet eredményezett.
Svédország a legrosszabbra készül: háborúra számítanakA skandináv országban újra kell szervezni a polgári védelmet és az energetikai infrastruktúra megóvását. |
A felnőtt lakosság csaknem harmada tartalékos, így a mindössze 5,6 milliós ország rendelkezik Európa egyik legnagyobb hadseregével és a legnagyobb tüzérséggel. Eközben pedig a lakosság számára fenntartott óvóhelyeken legalább hathavi fogyasztásra elegendő készleteket tartanak fenn tartós élelmiszerből és tüzelőanyagokból, ha hosszabb harcokra kerülne sor.
Oroszország tiszteli a hatalmat, a múltban pedig már megmutattuk nekik, hogy aki beteszi a lábát a hazánkba, az itt el is fog vérezni. Az ellenállás a vérünkben van, ezt pedig megfelelő felkészültség mellett örökké fenn tudjuk tartani
– jelentette ki az altábornagy, aki a finn hadsereg és a kormány közti együttműködést irányítja.
Az orosz–ukrán háború kirobbanására a finnek a NATO-hoz való csatlakozással reagáltak, véget vetve ezzel az ország évtizedekig tartó pártatlanságának. S annak ellenére, hogy még új tag, sok tagállam most a skandináv országhoz fordul tanácsért, hogyan javíthatnák fel képességeiket, amelyek a hidegháború óta leépültek.
A sikeres hadigazdaság harctéri sikereket jelent
Oroszország az elmúlt hónapokban, jóval az ukrajnai inváziót követően kezdett el átállni a hadigazdaságra, és jelenleg a mintegy 6-7 százalékát költi évi 4 millió tüzérségi lövedék előállítására, ami jóval meghaladja Finnország vagy akár Nyugat-Európa szintjét. Ez pedig lehetővé tette, hogy hadserege újra lendületet kapjon az ukrán fronton.
A felkészültség értékével pedig a finnek is tisztában vannak, akik hasonló tervek kidolgozását javasolták más NATO-tagállamoknak is, akik egyre jobban le vannak maradva a Kijevnek ígért fegyvercsomagjaik leszállításában.
A finn állam a termelési lánc egyes részeit még a magánvállalatoknál is birtokolja, így azokat bármikor felkérheti, hogy kezdjék el gyártani a háborúhoz szükséges anyagokat: az ukrajnai háború 2022-es kirobbanása után is ez történt, amikor elkezdték növelni a lőszergyártást, és most körülbelül tízszer annyit gyártanak, mint öt évvel ezelőtt.
A NATO-tagság nagy előnye, hogy végre megváltozhat a gondolkodásmódunk. Nem vagyunk egyedül, nem kell egy kosárba raknunk a tojásainkat. De az együttműködésnél elvárjuk, hogy mások is megközelítsék a mi felkészültségünket
– figyelmeztetett Heiskanen, aki közölte, hogy a közelmúltban legyártott fegyverkészletüket elkezdték a szomszédos Norvégiában és Svédországban tárolni, ezzel megerősítve az ő ellátásukat is.
Az új NATO-tag Finnország szépen rápörgetett a védelmi kiadásokraFinnország védelmi kiadásai még a NATO-tagságot megelőző években jelentősen megnövekedtek. |
