Precedensértékű ítéletet hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), mégsem remélhetünk tőle semmi konkrétumot. Pedig a klímavédelemről van szó – másképpen mindannyiunk életéről.
A történetre Csepeli Réka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európa Stratégia Kutatóintézetének a kutatója hívta fel a figyelmet, dolgozatában részletesen bemutatva, miért fontos és különleges az EJEB döntése.
Kifejtette, hogy a magyarra fordítva az Idős Hölgyek a Klímavédelemért nevű
svájci csoport azért fordult a bírósághoz, mert elégtelennek találta Svájc klímavédelemért tett intézkedéseit.
Ennek a következménye pedig, hogy Svájc veszélyezteti az állampolgárai, kiemelten az időskorúak egészségét, másképpen pedig az emberi jogait.
A bíróság pedig elfogadta a 73 éves átlagéletkorú csoport érvelését, és elítélte Svájcot, méghozzá az Emberi Jogok Európai Egyezménye 2. és 8. cikkének megsértésére hivatkozva, amelyek védik
- az élethez való jogot,
- a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot.
Mi következik ebből?
1,5 Celsius-fok a klímavédelmi bázis
Nos, a sarkos válasz, hogy sajnos semmi.
Volt már ugyanis olyan, hogy az EJEB hasonló döntést hozott: Csepeli Réka emlékeztetett például a francia börtönviszonyokat tárgyaló 2020-as perre, amely szintén elmarasztaló döntést hozott, de Franciaország politikája mit sem változott általa, ez pedig megkérdőjelezi, hogy milyen valós súlya van az ilyen határozatoknak, kivált, hogy a tagállamok értelmezhetik úgy az ilyen döntéseket, hogy sérti a szuverenitásukat.
Csepeli Réka is kitért rá, hogy minden klímaváltozással kapcsolatos érvelés alapja a 2015-ös párizsi egyezmény, amely 1,5 Celsius-fokban maximálta a Föld felmelegedését. Nálunk például azonos nevű szervezet is foglalkozik a témával, rendszeresen felhívva a figyelmet, hogy milyen veszélyes pályán mozgunk.
A svájci hölgyek is azt mondták:
ha mindenki olyan lazán kezelné a kérdést, mint Svájc, 2100-ra a 3 Celsius-fokos felmelegedés is elképzelhető.
Mindezt tudományos adatokkal támasztották alá, kitérve az emberi egészségre gyakorolt hatásra, bebizonyítva, hogy a nőket és időseket hatványozottan sújtaná a klímakatasztrófa.
A 2017-es próbálkozás elbukott
Adódnak tehát fontos elemei a döntésnek, jegyezte meg az NKE kutatója. Egyfelől korábban is előfordult már, hogy hasonló klímatémában próbáltak eredményt elérni a jog révén, de nem jártak sikerrel, 2017-ben például ugyanez az idős hölgyekből álló csoport is elbukott a beadványával.
Most azonban – először a történelem során – nemcsak eljutott az ügy a bíróság nagytanácsa elé, hanem elítélő döntés is született, azaz először ítélkezett nemzetközi bíróság a klímavédelem ügyében. A döntő érv ez volt:
Amennyiben az EJEB elutasítja a keresetet, akkor voltaképpen legitimálja azt a kielégítőnek egyáltalán nem nevezhető klímapolitikát és klímavédelmi irányt, amely felé Svájc és természetesen sok más ország is halad.
A Svájcot elmarasztaló döntés azonban alapot nyújthat ahhoz, hogy rá hivatkozva bárki panaszt nyújtson be.
„Egyszerre beszélhetünk tehát szimbolikus és egyben döntő jelentőségű eseményről” – összegzett az NKE kutatója.
