Kevesebb mint két hónap van hátra az európai parlamenti választásokig, amely a bizottság vezetőjének leváltásával is járhat. S bár Ursula von der Leyen kétségtelenül esélyes a következő öt évre, a német politikus körüli botrányok és a végrehajtó testület gyengesége miatt az uniós törvényhozók elkezdtek alternatív jelölteket keresni Brüsszel élére.
Von der Leyen továbbra is a legesélyesebb jelölt az elnöki székre: erős támogatói bázissal rendelkezik a brüsszeli diplomaták között, tiszta tervet mutatott be a következő öt évre – folytatná az EU zöldítését és digitalizálását, valamint megerősítené a kontinens hadiiparát –, ráadásul regnáló vezérként sokak számára jobb választás, mint valaki, akinek nincs tapasztalata a pozícióban.
A német politikus azonban az elnöksége során hírhedtté vált erőskezűségéről, öntörvényűségéről és a tagállamokkal való csatározásairól, ami rontott az esélyein, hogy megtarthassa a bizottság vezető tisztségét.
A jelenlegi elnöknek minden diplomáciai kapcsolatára, érzékére és tehetségére szüksége lesz ahhoz, hogy az erős politikai ellenszélben, a megosztott EU-ban megtarthassa vezető szerepét. Ha ez nem sikerül, akkor több erős jelölt is van, aki az unió végrehajtó testületének az élére kerülhetne.
Magas lehet a részvétel az idei európai parlamenti választásonA geopolitikai helyzet, vagyis a háborús viszonyok miatt, egy friss felmérés szerint többen vehetnek részt most az európai parlamenti választásokon, mint öt éve. |
A színfalak mögött már elindult a licitálás a diplomaták és a tisztviselők között, s bár a lehetséges utódok közül sok név csak azért került szóba, hogy nyomást gyakoroljanak Von der Leyenre.
Mario Draghi – a brüsszeli szakember
Emmanuel Macron francia elnök, aki öt évvel ezelőtt nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Ursula von der Leyen legyen az Európai Bizottság elnöke, a Bloomberg értesülése szerint most tárgyalásokat folytat több tagállam vezetőjével is arról, hogy más jelöltre, nevezetesen Draghira fogadjanak.
A 76 éves politikus tapasztalt ellenfél lenne: olasz miniszterelnökként és az Európai Központi Bank (EKB) vezetőjeként is megállta a helyét, a bizottság mellett pedig a tanács elnöki posztjára is esélyesnek tartják, Charles Michel helyére. Macron mellett pedig olasz utódja, Giorgia Meloni is támogatja a technokrata politikust, aki stabil középutat jelenthetne a német és francia blokkok között.
Draghi egyetlen hátránya, hogy nincs egyértelmű politikai hovatartozása Brüsszelben, és nehéz elképzelni, hogy a Von der Leyent benevező Európai Néppárt (EPP) olyan embernek adná át a posztot, aki nem lojális hozzájuk.
Roberta Metsola – a parlamenti kedvenc
Míg Draghi vesztéhez vezethet, hogy nem pártkatonaként kerülne be a pozícióba, ennek épp az ellenkezője igaz a máltai Metsolára, aki 2022-ben az EP legfiatalabb vezetőjévé vált. Az EPP keményvonalasaként és női jelöltként kiváló alternatíva lehet Von der Leyen helyére, ha a jelenlegi elnök nem kapja meg a szükséges támogatást.
A parlament legfiatalabb elnökeként a 45 éves politikusnak eddig sikerült a politikai csatározásokon kívül maradnia, ami korábban a pozíció megszerzésében is segített neki. Külpolitikai téren azonban vezető szerepet vállalt – az orosz–ukrán háború kirobbanásakor az első uniós vezető volt, aki Kijevbe utazott –, bizottsági kinevezése pedig hatalmas győzelem lenne Dél-Európa és a kisebb tagállamok számára, akik így nagyobb beleszólást szereznének az unió működésébe. Ennek köszönhetően már támogatókra is lelt Donald Tusk lengyel és Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökökben.
Jogállamiság: az EP a választások előtt még egy utolsót rúg MagyarországbaAz EP szerdán szavaz. Kampánytéma lett a hazánk elleni jogállamisági eljárás. |
A Politico szerint azonban Metsolát visszatartja, hogy nincsen jelentős vezetői tapasztalata Brüsszelben, de még hazájában sem, konzervatív nézetei megosztották a parlamentet, a Katargate korrupciós botrány kezelésében pedig látványosan kudarcot vallott.
Klaus Iohannis – a keleti középút
Románia elnökét biztos kezű és Európa-párti vezetőnek tartják, akit különösen a brüsszeli konzervatívok kedvelnek. Macron és Olaf Scholz német kancellár is dicséretben részesítette, amiért az ukrajnai háború kitörése után országa kiemelkedő szerepet vállalt a és az uniós támogatási rendszerek működésében, miközben kiállt az EU egységes piaci szabályai mellett, amikor az ukrán gabonáról volt szó.
Sok uniós tisztviselő szerint itt az ideje, hogy egy kelet-európai politikus vezesse a kontinenst, a csapatjátékosként elhíresült Iohannis pedig kiváló helyzetben van, hogy az EPP támogatásával Von der Leyen utódjává váljon. Ezt az is alátámasztja, hogy a Néppárt választási kongresszusát Bukarestben tartotta.
Román elnökként a hivatali ideje decemberben lejár, a politikus pedig valószínűleg nemzetközi állást keres, ez pedig akár az Európai Bizottság vezető tisztsége is lehetne.
Iohannis azonban az utolsó pillanatban bejelentette, hogy a NATO főtitkári címére is pályázik, amivel Mark Rutte holland miniszterelnök ellenfelévé vált, valamint több nyugat-európai kormányt is felbosszantott.
Von der Leyen és a legerősebb ellenfelek mellett azonban több név is felmerült, s bár az esélyeik gyengébbek, a parlament elődrukkolhat egy meglepő döntéssel.
Christine Lagarde volt francia pénzügyminiszter és az EKB jelenlegi elnöke például érdekes jelölt: Macron öt év német uralom után a saját emberét is szívesen látná a bizottság élén, a politikus pedig megfelelő tapasztalattal és kapcsolatokkal rendelkezik, hogy megkapja a kinevezéshez szükséges támogatást.
Azonban nem valószínű, hogy a francia politikus a nyolcéves megbízatásának lejárata előtt távozna a jegybank éléről, ráadásul saját alkalmazottai körében sem népszerű, ami nem teszi őt ideális vezetővé egy még nagyobb szervezet élén.
A szintén francia Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos tavaly a Politicónak elmondta, hogy 2019-ben ő volt a „B terv” a bizottság elnöki posztjára – legutóbbi interjújában pedig erősen utalt arra, hogy ismét felvállalja ezt a szerepet Von der Leyen leváltásra, ha ő nem kapná meg a szükséges támogatást. Volt pénzügyminiszterként megvan a vezetői tapasztalata a pozícióra, s bár nem az EPP tagja, konzervatív nézeteivel elfogadható jelölt lenne a párt számára. Ha kineveznék, az iparpolitika valószínűleg ismét felkerülne a bizottság napirendjére, az uniós versenyképesség pedig központi üggyé válna. Breton az elmúlt évekbenVon der Leyen legnagyobb kritikusává vált, és rengeteg alkalommal támadta a német politikus döntéseit – legutóbb ez Markus Pieper, a frissen kinevezett kkv-biztos lemondásához vezetett.
A francia biztosnak az agresszív stílusa miatt azonban Brüsszelben és a tagállami vezetők között több ellensége van, mint barátja, így nehéz elképzelni, hogy sok támogatóra találna a versenyben.
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök ezzel szemben az Európai Néppárt tagja, és Iohannishoz hasonlóan az ő kinevezése is válasz lenne a kelet-európaiak egyre növekvő igényére, hogy a régió vezető pozíciót kapjon. Ha pedig egy horvátot választanának a bizottság elnökévé, az pozitív üzenetet küldene az EU tagjelöltjeinek is, hogy a csatlakozás után gyorsan helyet kaphatnak a blokk vezetésében.
A politikus meglepő bejelentése, miszerint ő fogja vezetni a horvát HDZ párt európai parlamenti képviselőjelöltjeinek listáját, egyesek szerint arra utalhat, hogy fel akar hagyni a belpolitikával. Saját bevallása szerint azonban nem akar azonnal magasra törni, mivel hivatalosan is visszautasította a pletykákat, hogy Von der Leyen helyére pályázna.
Meglepetésjelölt Brüsszel élén
A politikai csoportok közti jelöltkeresés az európai csúcspozíciók esetében, főleg az uniós választások után, mindig tele van meglepetésekkel. 2019-ben senki sem fogadott volna arra, hogy a viszonylag ismeretlen Von der Leyen lesz a bizottság elnöke, és a színfalak mögött megkötött egyezségek és kompromisszumok miatt könnyen egy olyan jelölt kerülhet az uniós végrehajtás élére, akire senki sem számított.
Ursula von der Leyen túlgondolta a szerepét, nem biztos, hogy újrázhatMég nem tudni, hogy az Európai Bizottság elnöke újból bejelentkezik-e a tisztségre, ám egyelőre az sem világos, hogy mekkora eséllyel választhatnák meg újra. Ursula von der Leyen erőskezű és öntörvényű vezetőként irányítja az uniós intézményt, amit sokan nem néznek jó szemmel. |
