Egy ideje már sejteni lehetett, hogy a horvát kormány nem várja meg a négy évet az új parlamenti választások megtartásával, ezek az előrejelzések most beigazolódtak: Andrej Plenkovic miniszterelnök ugyanis hétfőn bejelentette, hogy március 22-ei hatállyal javasolják a parlament feloszlatását, és arra kérik a köztársasági elnököt, hogy írjon ki új választásokat.
Fotó: AFP
A horvát törvények értelmében a voksolás napja a parlament, vagyis a szábor feloszlatásától számítva legalább 30, legfeljebb pedig 60 nap telhet el, ezért az állampolgárok még a június 9-én esedékes uniós választások előtt dönthetnek a képviselőikről.
A legvalószínűbb dátumként a sajtó a május 19-ét említi, de a választások pontos időpontját egyelőre nem lehet tudni. Az ellenzék felháborítónak tartja, hogy a voksolásokat nem az európai parlamentivel egy időben tartják, mert szerintük azzal sokat spórolna az ország.
A kormánypártok viszont úgy vélik, hogy a több szavazólap és a rengeteg potenciális jelölt csak összezavarná az embereket,
ezért jobb, ha különválasszák a két referendumot. Ami a törvényhozás feloszlatását illeti, bár az a vártnál félévvel előbb történt, technikai szempontból mégsem beszélhetünk előrehozott választásokról, mert az alkotmány megengedi, hogy a voksolásokat a parlamenti ülésszakhoz igazítsák.
Újrázhatnak a konzervatívok
A horvát politikai paletta talán még sosem volt ennyire megosztott, mint napjainkban. Az elmúlt években a Szociáldemokrata Párt (SDP) nagyon meggyengült és szétaprózódott. Az így létrejött baloldali pártok pedig folyamatosan egymást gyengítik. De sokat gyengült az országot az elmúlt 34 évben kisebb megszakításokkal szinte végig irányító Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) is.
A konzervatív és erősen euró-atlantista párt ennek ellenére a választások legfőbb esélyese. Ennek legfőbb oka, hogy bár Andrej Plenkovic pártjából az utóbbi időben többen is kiszakadtak és hoztak létre újabb jobboldali pártokat, továbbra is a HDZ rendelkezik a legstabilabb szavazóbázissal.
Fotó: Shutterstock
Emellett szükség esetén a kisebb jobboldali pártok is könnyebben lépnek velük koalícióra, mint a baloldallal. Az azért is fontos, mert az előrejelzések szerint több törpepárt is parlamenti képviselethez juthat.
Kisebbségek királycsináló szerepkörben
A horvát politikai rendszernek a sajátossága továbbá, hogy a 151 fős törvényhozásban 8 kisebbségi képviselő, köztük egy magyar is helyet kap. Ezeket a politikusokat a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok választják meg a saját soraikból, viszont a magyar szószólói modellel ellentétben teljes értékű mandátummal rendelkeznek. Az utóbbi időben a kisebbségeknek nagy szerepe volt a kormányalakításoknál és
a jelenleg regnáló koalíció is csak az ő szavazatainak köszönhetően szerezte meg a kormányzáshoz szükséges 76 parlamenti szavazatot.
