A közelmúlt legnagyobb brüsszeli korrupciós ügyében folytatott nyomozás során a hatóságok több száz dokumentumra bukkantak, amelyek arra utalnak, hogy Katar, Marokkó és Mauritánia aprópénzért tudta befolyásolni az Európai Parlamentet, ebben pedig uniós tisztviselők és politikusok tömege állt a rendelkezésükre – írta a Politico.
Fotó: AFP
A botrány pontosan egy évvel ezelőtt, ezen a héten látott napvilágot, amikor a belga hatóságok egy nagyszabású razzia során több EP-hez közeli gyanúsítottat is letartóztattak, irodáikban és lakhelyükön pedig több millió eurónyi készpénzt és gyanús dokumentumokat foglaltak le.
Pár nap alatt több fontos brüsszeli tisztviselő is rács mögé került:
- Pier Antonio Panzeri volt EP-képviselő és állítólagos főkolompos;
- Eva Kaili, a parlament akkori alelnöke, akit egy táskányi pénzzel értek tetten;
- valamint Francesco Giorgi, Kaili élettársa és Panzeri titkára.
A most nyilvánosságra hozott dokumentumok Giorgitól származnak, aki korrupt, de kiváló titkár volt, és a bűnbanda négyéves működése alatt
pontos listát vezetett a külföldről kapott pénzekről, a befolyásolt ügyekről és az összes megvesztegetett tisztviselőről, aki az érdekeiket szolgálta.
Ezek alapján a külföldi hatalmak négy éven keresztül befolyásolták az uniós demokráciát, és mindössze négymillió euróért több száz ügy – köztük kereskedelmi és utazási megállapodások, valamint emberi és munkajogi állásfoglalások végkimenetelére voltak hatással.
Fotó: AFP
A nyilvánosságra hozott dokumentumok közül a legfontosabb egy táblázat, amelyet Giorgi számítógépén találtak: a gyanú szerint a bűnszervezet ezt egyfajta szórólapként használta, hogy a befolyásukat fitogtassák a brüsszeli politikában, amivel külföldi hatalmakat tudtak meggyőzni, hogy megéri őket lefizetni.
A több mint 300 megemlített „munkáért”, amelyek ügyében jelenleg is nyomozás folyik, a résztvevők szép összegű honoráriumot kaptak, és még azt is lejegyezték, hogy kik voltak a „katonák” – a bűnszervezet által megvesztegetett vagy befolyásolt tisztviselők –, akik ezekben részt vettek 2018 és 2022 között.
Brüsszeli korrupciós botrány: eurómilliókba kerülhetett a képviselők lefizetéseEva Kaili, a Katargate-ben érintett volt EP-alelnök elfogatóparancsából kiderül, hogy ki volt a bűnszervezet vezetője, mennyi pénzért árulták el az EU-t, és az is, hogy még nem értek véget a letartóztatások. |
De az sem lep meg senkit, hogy tolvajok között nincsen becsület, és a fájlok arra is utalnak, hogy a résztvevők a parlament mellett a munkaadóikat is megpróbálták átverni, kihasználva azt, hogy a katari, marokkói és mauritániai politikusok nem sokat tudtak az uniós intézmények működéséről.
Milyen ügyeket érint a brüsszeli korrupciós botrány?
A bűnbanda legnagyobb célpontja az EU és Doha közti vízummentes utazásról szóló megállapodás volt, amely egyben a legdrágább megbízásuknak bizonyult. Giorgi dokumentumai szerint Panzeri egy „kétpontos akciótervet” vázolt fel a katari irányítóinak, amely során több uniós tisztviselőt is befolyásoltak.
Az ügy sikerként lett elkönyvelve a táblázatban, és a megállapodás 2022 decemberében zöldutat kapott a parlament polgári szabadságjogokkal foglalkozó bizottságában – mindössze pár nappal a hatósági razzia és a letartóztatások előtt. Szerencsére a Katargate-botrány kirobbanása miatt a végső szavazást elhalasztották.
A vízummegállapodáshoz köthető hat parlamenti állásfoglalás „semlegesítése” is, amelyek elmarasztalták volna Katart a vendégmunkásokkal és az újságírókkal szembeni embertelen bánásmódja miatt. Ennek ellenére Brüsszel végül 2022. november 24-én elfogadott egy állásfoglalást, amelyben bírálta Katar emberi jogi helyzetét.
Emellett pedig több parlamenti meghallgatást is sikeresen szabotáltak, köztük a katari labdarúgó-világbajnokság alatt elkövetett emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatban is.
Giorgi dokumentumai alapján ebben stratégiailag elhelyezett tisztviselők segítették a munkájukat, akik célzott kérdésekkel és társaik megvezetésével tudták a megfelelő irányba terelni az üléseket.
A bűnszervezet Katar riválisai ellen is több sikeres politikai támadást indított. Az egyik ilyen akció Naser Al-Raisit, az Egyesült Arab Emírségek magas rangú rendőrségi tisztviselőjét célozta meg, aki az Interpol elnöki posztjára pályázott. Ebben az ügyben Maria Arena EP-képviselő munkássága kulcsfontosságú volt, aki ráadásul Panzeri közeli barátja is – érdekes módon azonban a hatóságok máig nem emeltek ellene vádat.
Szaúd-Arábia is fontos célpont volt, amely ellen a bűnbanda és Katar egy lejárató kampányt akartak indítani, ennek központjában Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró meggyilkolása állt.
Brüsszeli korrupciós botrány: újra a parlamentben ülhet a bukott képviselőAlig engedték ki a börtönből, Tarabella máris visszatért az európai törvényhozásba. |
Fotó: AFP
Katar mellett Marokkó és Mauritánia is kuncsaftok voltak
Panzeri és társai kemény védelmet szerveztek meg Marokkónak, amellyel szemben Brüsszel több ügyben is támadást indított, többek között a migránsválság kezelésével kapcsolatban, miközben Algériával, az ország fontos riválisával szemben parlamenti határozatokat szponzoráltak.
Az ilyen nagyszabású akciók mellett Mauritánia sokkal szerényebb célokat tűzött ki, és mindössze a megítélését akarta javítani a parlamenten belül. Giorgi táblázata szerint a csoport ennek érdekében megpróbálta megakadályozni, hogy egy, az országban folyó rabszolgaság ellen kampányoló aktivista megkapja az EU emberi jogi Szaharov-díját.
A nyilvánosságra hozott dokumentumok remélhetőleg újraindítják a vitákat a parlamentben arról, hogy mennyire szilárdak a védelmek a külföldi befolyással szemben.
Azonban a Katargate-botrány kirobbanása után nyilvánvalóvá vált, hogy Brüsszel nem hajlandó komolyan venni a korrupciót, és a szigorú reformok továbbra is váratnak magukra.
Az ügyészség jelenleg korrupcióval, pénzmosással és bűnszervezetben való részvétellel vádol egy maréknyi uniós tisztviselőt, akik ügyvédei váltig állítják, hogy a tengernyi dokumentum, a részletes táblázat és több résztvevő tanúvallomása semmit sem bizonyít.
