Rossz vagy nagyon rossz teljesítményt nyújt az Európai Központi Bank (EKB) elnökeként Chritine Lagarde egy, a jegybanki dolgozók körében végezett felmérés szerint.
Lagarde munkáját a fenti módon értékelte az 1159 jegybanki dolgozó több mint fele, szemben elődjével, Mario Draghival, akinek munkáját csak 9 százalék értékelte hasonlóan gyengének, de az intézmény első vezetője, Jean-Claude Trichet is csak 14,5 százalék ellenzését váltotta ki. Igaz, az ő teljesítményükről ciklusuk végén nyilatkoztak a jegybanki dolgozók, míg Lagarde csak most kezdi nyolcéves megbízatásának második felét.
A felmérést az EKB 5089 dolgozóját tömörítő Ipso szakszervezet végezte, és a válaszadók egyebek között azzal indokolták Lagarde gyenge osztályzatát, hogy az elnök megnyitotta az utat a szervezet kritikája előtt, mivel túl gyakran téved olyan talajra, amely túlságosan ingoványos, és távol esik a jegybank mandátumától. Ilyen például a politika, például Lagarde megnyilvánulása, mely szerint Donald Trump újraválasztása nyilvánvaló fenyegetés Európa számára.
A jegybankelnököt amiatt is kritizálták, mert elődeitől eltérően nincs közgazdászvégzettsége, így a stáb körében nincs meg a szükséges technokrata tekintélye sem. (Nem közgazdász egyébként a tengerentúlon a Fedet vezető Jerome Powell sem.) Ráadásul Lagarde a jegybanki kommunikációt is túlságosan leegyszerűsíti egyes EKB-tisztviselők szerint, és
a múlt héten Davosban törzsi klikknek nevezte a közgazdászokat, amivel aligha növelte népszerűségét a bankon belül.
Az EKB-elnök népszerűségének feltehetően a költségvetés és a toborzás befagyasztása sem tett jót az elmúlt években – írja a Financial Times.
A felmérésre az EKB annak megtámadásával válaszolt, azt hibásnak nevezve, valamint felhívta a figyelmet arra is, hogy azt egy ember többször is kitölthette. A jegybank ezzel szembeállította saját kutatását, amelyre a dolgozók 60 százaléka válaszolt, akiknek a 80 százaléka büszke arra, hogy az EKB-nál dolgozik, és ahol a válaszadók 89 százaléka jelezte, hogy hisz az intézmény küldetésében és céljaiban.
Az Ipso felmérése szerint azonban majdnem 60 százalék nem bízik az elnökben és az igazgatótanácsban, míg ugyanez az arány egy évvel korábban csak 40 százalék körül volt. Az ellenállás oka persze részben elég prózai, hiszen tavaly a bank csak alig több mint 4 százalékkal emelte a béreket, noha a 2022-es 8,4 százalék volt az eurózónában, tehát a banki alkalmazottak reálbére csökkent. Az idei évre felajánlott 4,7 százalékos emelés ugyancsak elmarad a tavalyi 5,4 százalékos drágulási ütemtől.
A válaszadók több mint kétharmada azzal a döntéssel sem értett egyet, hogy az EKB megszüntette azt a programját, amely extra juttatásokat adott a nyugdíjhoz közel járó kilépőknek. Lagarde-nak a bérek mérsékléséről szóló kijelentéseivel a megkérdezettek több mint fele nem értett egyet, ahogy hasonló arányban voltak azok, akik szerint az infláció nem a várt pályán mozog majd. Azzal ugyanakkor a többség egyetértett, hogy az EKB vegye figyelembe a klímaváltozás kérdését is. A női kvótával kapcsolatos politikát azonban a többség elutasította.
