A lengyel központi bank (NPB) várhatóan változatlanul 5,75 százalékon tartja az irányadó rátát a Bloomberg által megkérdezett közgazdászok szerint. Adam Glapinski jegybankelnök a áprilisban közölte, hogy nem fog engedni a kamatvágásra irányuló nyomásnak, mivel az élelmiszerekre kivetett magasabb és a rezsitámogatás júliusi kivezetése ismét felpörgetheti az inflációt.
A pénzromlás áprilisban éves szinten 2,4 százalék volt a márciusi 2 százalék után, ami az élelmiszerárak megugrásával magyarázható és a jegybank 2,5 százalékos célja alatt található. Azonban júliusban megszűnik az állampolgárok energiatámogatása: az előző kormány által bevezetett intézkedés értelmében évi 2000 kilowattóráig jár a rezsicsökkentett áramár.
Glapinski szerint a támogatás visszavonása növelheti az inflációt, ezért a nemzeti bank kénytelen óvatos kamatpolitikát folytatni. A Magyar Nemzeti Bank áprilisban 7,75 százalékra csökkentette a rátát, amivel tovább zsugorodott a két ország hitelfelvételi költségei közötti távolság. A forint euróval szembeni kamatelőnye tehát folyamatosan olvad, miközben a zloty kamatelőnye továbbra is stabil maradhat. A lengyel fizetőeszközt tovább erősíti az érkezése.
A lengyel jegybank is belesodródott a belpolitika harcokba
Lengyelországban tavaly októberben zajlott le a választás, amit ugyan a jobboldali PiS nyert meg több mint 35 százalékos eredménnyel, de a párt a parlamentben nem rendelkezik többséggel. Így decemberben a nyolc évig ellenzékben politizáló Donald Tusk lett a miniszterelnök egy többpárti koalíciót vezetve. Tusk folyamatosan szorítja ki a Jog és Igazságossághoz lojális embereket az államapparátusból,
aminek része a jegybank vezetője elleni támadás is.
A vádak szerint Adam Glapinski akadályozta az információáramlást az intézményben, és félrevezette a kormányt a jegybank 2023-as pénzügyi eredményével kapcsolatban: nyereséget jelzett előre, de veszteséget termelt. Az is a vádpontok között szerepel, hogy az októberi választás előtt indokolatlanul csökkentette az irányadó alapkamatot, hogy segítse a kormányzó Jog és Igazságosságot.
A jegybankár azonban tagadja a vádakat. Szerinte a választások előtti kamatvágások megfeleltek az előrejelzéseknek, és segítették az mérséklését, a régióban pedig Csehország és Magyarország is hasonlóan járt el. Korábban nem volt példa arra, hogy kamatvágás miatt eljárás induljon egy központi bank vezetője ellen.
Laza vagy szigorú monetáris politika?
A nemzeti bankok világszerte az irányadó kamatlábak emelésével igyekeznek úrrá lenne a dráguláson, de ezt számtalan közgazdász bírálja, mivel lassítja a gazdaságot. A Fed mellett az Európai Központi Bank, a brit jegybank, a kínai központi bank és az orosz nemzeti bank is szigorú monetáris politikát folytat, sőt: már Japán is elhagyta a negatív kamatlábat.
Ugyanakkor az elemzők arra számítanak, hogy idén a jegybankok megkezdhetik a kamatvágást, amit a feltörekvő gazdaságok jegybankjai – a magyar, a cseh és a brazil központi bankok vezetésével – már megtettek. A Magyar Nemzeti Bank még 2022 szeptemberében jelentette be, hogy 13 százalékos alapkamat mellett lezártnak tekinti a kamatemelési ciklusát, azóta több kamatvágást is végrehajtott, legutóbb áprilisban.
A kamatcsökkentések éve lesz az ideiAz elmúlt évtizedek legagresszívebb jegybanki szigorításai után, az idén sorra csökkentik majd irányadó kamataikat a világ nagy jegybankjai. Az irányt ezúttal is az amerikai jegybank szabja meg, a több ezer milliárd dolláros kérdés az, hogy mikor szánja rá magát az első vágásra a Federal Reserve. A feltörekvő gazdaságok jegybankjai – a magyar, a cseh és a brazil vezetésével – például már meg is kezdték ezt a folyamatot. |
