Lengyel képviselők indítványt nyújtottak be, hogy a központi bank (NBP) vezetőjét, Adam Glapinskit az Állami Törvényszék (Trybunał Stanu) elé állítsák. Az előterjesztést egy parlamenti bizottságnak kell megvizsgálnia, mielőtt a parlement meghozza a végleges döntést, majd ezután kezdődhet meg az Állami Törvényszéken az eljárás.
A tervek szerint az indítványt vizsgáló parlamenti bizottság először tanúként idézné be Glapinskit, Mateusz Morawiecki korábbi miniszterelnököt és Jaroslaw Kaczynskit, a volt kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) vezetőjét. Erre áprilisban, a húsvéti szünet után kerülhet sor. A jegybankár ellen benyújtott dokumentum 68 oldalas és nyolc fő vádpontot tartalmaz.
Lengyelországban tavaly októberben zajlott le a választás, amit ugyan a jobboldali PiS nyert meg több mint 35 százalékos eredménnyel, de a párt a parlamentben nem rendelkezik többséggel. Így decemberben a nyolc évig ellenzékben politizáló Donald Tusk lett a miniszterelnök egy többpárti koalíciót vezetve. Tusk folyamatosan szorítja ki a Jog és Igazságossághoz lojális embereket az államapparátusból,
aminek része a Glapinski elleni támadás.
A vádak szerint Adam Glapinski akadályozta az információáramlást az intézményen belül, és félrevezette a kormányt a jegybank 2023-as pénzügyi eredményével kapcsolatban: ugyan nyereséget jelzett előre, de veszteséget termelt. Az is a vádpontok között szerepel, hogy az októberi választás előtt indokolatlanul csökkentette az irányadó alapkamatot, hogy segítse a kormányzó Jog és Igazságosságot.
A bírálatok egy része az NBP által a koronavírus-járvány idején a PFR állami befektetési alap és a BGK állami fejlesztési bank által kibocsátott lengyel államkötvények és kincstár által garantált kötvények vásárlására vonatkozik. A kötvényvásárlások révén Glapinski a közel 144 milliárd zloty összegű költségvetési hiány közvetett finanszírozását rendelte el a jegybank közreműködésével, amivel elvileg megsértette a lengyel alkotmányt.
A jegybankár azonban tagadja a vádakat. Szerinte a központi bank nem közvetlenül a kormánytól vásárolt volna kötvényeket. Hangsúlyozta, hogy a választások előtti kamatvágások megfeleltek az előrejelzéseknek, és segítették az mérséklését, a régióban pedig Csehország és Magyarország is hasonlóan járt el. A héten azt is kijelentette egy interjúban, hogy nem mond le, mivel ezzel beismerné a bűnösségét.
A lengyel jegybank és Tusk vitája kapcsán az Európai Központi Bank vezetője, Christine Lagarde is megszólalt már: szerinte a kormányzót az uniós jogszabályok védik, és azt javasolta Glapinskinak, hogy forduljon az Európai Bírósághoz. A lengyel alkotmánybíróság egy januári ítéletében kimondta, hogy Glapinski felelősségre vonásához háromötödös többség szükséges a parlamentben.
A Tusk vezette többpárti koalíciónak viszont nincs meg ez a többsége, bár több kormánypárti politikus szerint egyszerűen figyelmen kívül hagyható a taláros testület döntése. Korábban nem volt példa arra, hogy kamatvágás miatt eljárás induljon egy jegybankár ellen, ahogy a lengyel Állami Törvényszék elé is ritkán állítanak tisztviselőket, politikusokat.
A kamatcsökkentések éve lesz az ideiAz elmúlt évtizedek legagresszívebb jegybanki szigorításai után, az idén sorra csökkentik majd irányadó kamataikat a világ nagy jegybankjai. Az irányt ezúttal is az amerikai jegybank szabja meg, a több ezermilliárd dolláros kérdés az, hogy mikor szánja rá magát az első vágásra a Federal Reserve. A feltörekvő gazdaságok jegybankjai – a magyar, a cseh és a brazil vezetésével – például már meg is kezdték ezt a folyamatot. |
